Ezért lesz elegük a munkát keresőknek a felvételi folyamatból
A hosszúra nyúló folyamatból menet közben akár értékes pályázók lépnek ki megelégelve a várakozást, míg sokan azért vesznek részt feleslegesen a felvételiben, mert a rosszul megfogalmazott álláshirdetés miatt sokáig nem derül ki, hogy számukra valójában nem megfelelő a kiszemelt állás, vagy éppen nem alkalmasak annak betöltésére. Szintén mindennapos tapasztalat, hogy a munkáltató a hirdetésben magasabb elvárásokat fogalmaz meg, mint amire azután a munka elvégzéséhez valóban szükség lesz.
A Profession.hu országos lefedettségű kutatásából kiderült, hogy tízből négy magyar álláskereső lépett már ki valaha egy munkaerő-felvételi folyamatból, lemondva a kiszemelt pozícióról, negyedük pedig már az elején, a jelentkezés elküldését követően döntött így. Mindezt annak ellenére, hogy sok esetben már maga a jelentkezés is jelentős energiabefektetéssel jár, hiszen számos szakmánál és munkáltatónál ez legalább egy önéletrajz és egy kísérő vagy motivációs levél elkészítését igényli, ami szakmai portfólióval, ajánlólevelekkel, hivatalos dokumentumok összegyűjtésével is bővülhet. Ennél jelentősen több energiát invesztálnak az álláskeresésbe azok, akik ezen a körön túljutnak és a próbamunka elkészítésénél adják fel (a felvételi folyamatból valaha kilépett munkakeresők 11%-a tett már így), de ennél gyakoribb, hogy a jelöltek a személyes interjún nem jelentek meg (29%), 14%-uk pedig a második körös feladatot nem készítette el.
A kommunikáció terén biztosan van hová fejlődni, hiszen a pályázati folyamatból menet közben kilépők sokszor szó nélkül tűnnek el: csak minden második (54%) válaszadó jelezte a vállalatnak, hogy nem tart tovább igényt a lehetőségre.
– Nem elenyésző azon munkavállalók száma sem, akik az egész felvételi folyamaton végigmennek, elkészítik és elküldik a pályázathoz szükséges teljes csomagot, majd a végén meggondolják magukat. Azoknak, akik valaha félbehagyták a pályázatot, ötöde akkor tette ezt, amikor már övé volt a kiszemelt állás: 5% a szerződés aláírásakor nem jelent meg, míg 14% már a hivatalos belépési procedúrán is átjutott, de a véglegesítése előtt, a próbaidő alatt kilépett – mondta el a kutatás tanulságait Dencső Blanka, a Profession.hu piackutatási és üzletfejlesztési szakértője.
Miért gondolják meg magukat a jelöltek?
A felvételi folyamat félbehagyása a legtöbb esetben kézenfekvő okból történik: az esetek negyedénél a jelölt időközben talál magának egy jobb lehetőséget. Hasonlóan ekkora (23%) azon munkavállalók tábora is, akik jobb ajánlat híján is kiszállnak, miután rájönnek, hogy mégsem olyan vonzó számukra a megpályázott pozíció.
– A kutatásból jól látható tanulság, hogy mekkora jelentősége van az egyértelműen és lényegre törően megfogalmazott álláshirdetésnek. A homályos, hiányos, esetleg valótlan információk félrevezetik a jelölteket, így későn derül csak ki, hogy számára nem megfelelő az adott állás, vagy éppen ő nem lesz alkalmas annak betöltésére, ez pedig minkét oldalon felesleges munkát jelent. A megfelelően megírt álláshirdetés tehát remek eszköz lehet az előszűrésre már a munkaerő-felvétel legelején, amely mindkét félnek kedvez – hívta fel a figyelmet Dencső Blanka.
– Visszatérő probléma, hogy rengeteg jelölt nem a számára megfelelő, eséllyel is kecsegtető helyre jelentkezik, hanem többé-kevésbé véletlenszerűen adja be a pályázatát, ez pedig terheli és lelassítja a kiválasztási folyamatot. Ez azzal a negatív hatással is jár, hogy a hosszúra nyúlt procedúra közepette sok, amúgy esélyes pályázó egy idő után nem vár tovább a munkaadó döntésére és inkább más lehetőség után néz, ezzel pedig a munkáltatók értékes új kollégáktól eshetnek el. A kérdésben érintett válaszadók 10%-a például ilyen tapasztalat miatt lépett ki menet közben, míg szintén ennyien gondolták azt a sokáig elmaradó visszajelzésből következtetve, hogy már mást választottak a pozícióra” – tette hozzá a Profession.hu piackutatási és üzletfejlesztési szakértője.
Mennyire reálisak az álláshirdetésben megadott elvárások?
Tízből négy válaszadó tapasztalata szerint az álláshirdetésben leírt elvárások jelentős részére nem is volt később szükség a munka során, míg majdnem ennyien (35%) egyértelműen magasabb elvárásokról számoltak be előzetesen, mint ami ténylegesen kellett, és szintén szakadék látható az elvárt és a ténylegesen használatos idegennyelv-ismeret esetében is.
Mindösszesen 7% véli úgy, hogy általában az álláshirdetésben leírt elvárások naprakészek, az aktuális eszközökről és szakmai területekről szólnak, 52% pedig kifejezetten elavultnak tartja a feltüntetett kritériumokat, s gyakorinak, hogy azok teljesen feleslegesek (75%), ráadásul sokszor nem egyértelműek (75%).
– Ezekből a megélésekből könnyen következhet az, hogy az álláskeresők nem veszik komolyan a hirdetésben leírtakat, nem hiszik el, hogy azok valóban szükséges elvárások és különösebb válogatás, szűrés nélkül jelentkeznek a különböző pozíciókra. Mindössze a munkavállalók negyede mondta, hogy csak olyan állást pályázik meg, amely elvárásainak maximálisan megfelel, a megkérdezettek 38%-a pedig azt nyilatkozta, hogy szinte mindenhova beadja a jelentkezését, ahova csak tudja. Ez utóbbi nemcsak felesleges energia, de a megosztott fókuszú álláskeresés nem hatékony. A másik oldalon a toborzócégnek is jelentős pluszmunkát generál: tehát mindkét fél érdeke a pontosan megfogalmazott, valós elvárásokat tartalmazó álláshirdetés – magyarázta Dencső Blanka, a Profession.hu piackutatási és üzletfejlesztési szakértője.
A kutatás 1000 fős, a 18-65 éves online magyar lakosságra reprezentatív mintán készült július 12-24. között.
