A kiskunfélegyházi szűcsök céhének története – előadás a Kiskun Múzeumban
Képgaléria
Az előadás kezdetén dr. Farkas Csaba a céhek fogalmát és a középkori-kora újkori európai, valamint magyarországi céhes ipar történetét vázolta fel. Kiemelte, hogy a 18. században, a török uralom alól felszabaduló Alföldön a céhek jelentős szerepet játszottak a kézművesipar fejlődésében. Az előadó külön figyelmet szentelt az uralkodói rendeleteknek, például III. Károly és Mária Terézia szabályozásainak, amelyek meghatározták a céhek működését és belső életét.
A második részben a céhek kutatásának aktuális helyzetét ismerhette meg a közönség. Említést kaptak a helyi és országos kutatások, például a Magyar Nemzeti Levéltár Céhkatasztere, amely részletes áttekintést nyújt a magyar települések céhes múltjáról.
A harmadik részben a félegyházi céhek fejlődéséről esett szó. A mezővárossá váló Félegyházán a céhek már a 18. század közepén megjelentek, elsőként a takácsok, csizmadiák és szabók alakítottak szervezeteket. A szűcsök először más céhekkel együttműködve tevékenykedtek, majd 1818-ban saját céhet hozhattak létre. Az előadó kiemelte, hogy a Kiskun Múzeum gyűjteménye különösen gazdag a szűcsökre vonatkozó forrásokban, például céhszabályzatokban és jegyzőkönyvekben.
Az előadás további részében a céhszabályzatok és jegyzőkönyvek alapján mutatta be dr. Farkas Csaba a mesterek, legények és inasok mindennapi életét. Kitért a céhládában őrzött dokumentumokra, a vallási életben játszott szerepre, valamint a belső konfliktusok és bűnesetek rendezésének módjaira. Érdekességként bemutatta a szűcsök céhének egyetlen fennmaradt vándorlókönyvét, amely ifj. Csizmadia István nevére szól, és betekintést nyújtott a vándorló legények Félegyházára érkezésének hátterébe.
Az előadó a céhek megszűnését is részletezte, ami az 1872-es ipartörvény következményeként történt. A szűcsök mesterségét ezt követően ipartestületként folytatták, amelynek jegyzőkönyvei szintén a Kiskun Múzeum gyűjteményében találhatók. Dr. Farkas Csaba tervei között szerepel ezek feldolgozása, valamint egy adatbázis létrehozása, amely a mesterek, legények és inasok tevékenységét rendszerezi.
Dr. Farkas Csaba előadása nemcsak a félegyházi kisipar történetébe nyújtott mélyebb betekintést, hanem rávilágított arra is, hogy a Kiskun Múzeum gyűjteménye milyen jelentős értékeket őriz. Az előadás izgalmas utazásra invitálta a hallgatóságot a helyi történelem egy különleges fejezetébe.
V. B.
Fotó: Fantoly Márton
