Verítékükkel szentelik meg a zarándokok
Képgaléria
– A Magyar Zarándokút szervezését még 2010-ben kezdte meg a Magyar Zarándokút Egyesület, és a Bács-Kiskun Megyei Önkormányzat az elsők között állt az ügy mellé. Ennyire egyértelmű volt a siker?
– A kezdeményezés nagyszerű ügyet szolgál, és szinte azonnal lehetőséget kínált az érintett települések közötti összefogásra, együttgondolkodásra. A Magyar Zarándokút Önkormányzati Társulás 24 alapító önkormányzata arra vállalkozott, hogy a spanyolországi El Camino mintájára létrehozza az Esztergomtól Máriagyűdig tartó, mintegy 420 kilométer hosszú, magyar szent helyeket összekötő Magyar Zarándokutat. Én magam a sportot és a természetjárást mindig is életformának tekintettem, és több hazai zarándok útvonal mellett az El Camino-t, azaz a Szent Jakab utat is végigjártam Spanyolországban. Nem tagadom tehát, hogy személyes indíttatásom is volt a kezdeményezés felkarolására.
– Hogy fogadták az érintett önkormányzatok a kezdeményezést?
– Szinte kivétel nélkül nagy örömmel. Mintegy 20 település érintett a megyében, ebből 12 önkormányzat tagja a megyei önkormányzat által vezetett konzorciumnak, amely a Magyar Zarándokút Bács-Kiskun megyei 206 kilométeres szakaszának teljes felújítására pályázott. Elég korán fel lehetett mérni azt is, hogy a zarándokút létező igényt elégít ki Magyarországon, hiszen míg első évben 300-an, egy évvel később 600-an, idén pedig már ezernél is többen tették meg az út hosszabb-rövidebb szakaszát.
– Milyen fejlesztéseket indít el a megyében a zarándokút?
– A pályázat segítségével pihenőparkok, zarándokszobrok, útikönyvek, térképek és tájékoztató anyagok készülhetnek, tematikus utak születhetnek, zarándokházak újulhatnak meg. Vallási, szakrális műemlékek, vallási és kultúrtörténeti jelentőséggel bíró emlékhelyek, kegyhelyek felújítása, helyreállítása, látogathatóvá tétele történik meg Kunszentmiklóson, Solton, Homokmégyen és Dusnokon. Meglevő épületet állítunk helyre, illetve kiállítóhelyet és bemutatóhelyet alakítunk ki Apostagon, Hartán, Gombolyagon, Fajszon és Hajóson. A régió kulturális értékeihez, emlékeihez kapcsolódó turisztikai célú témaparkok kialakítása és fejlesztése történik meg Dunavecsén, Apostagon, Solton, Gombolyagon, Fajszon, Császártöltésen és Dusnokon. Zarándokszállások kialakítására és fejlesztésére kerül sor Kunszentmiklóson, Apostagon, Hartán, Hajóson és Dusnokon. Zarándokpark és Zarándok sétány lesz Tasson, Kunszentmiklóson, Dunavecsén, Solton, Hartán, Fajszon, Homokmégyen, Császártöltésen, Hajóson és Dusnokon. Emellett az zarándokút teljes megyei szakaszán útjelző köveket, útjelző és tájékoztató táblákat, útjeleket helyezünk el.
– Mit várnak a projekt megvalósulásától?
– A Magyar Zarándokút bács-kiskun megyei szakaszának tematikus útként való komplex turisztikai termékké szervezése reményeink szerint számottevően növeli majd a dél-alföldi régió turisztikai vonzerejét. Ennek mértékét – figyelembe véve, hogy a Magyar Zarándokút a Közép-európai Zarándokút nyomvonalában versenyképes pozíciót biztosít a zarándokutak közép-európai rendszerében – egyelőre csak megbecsülni lehet. Szakértők szerint a zarándokok száma 5 év alatt elérheti a 20 ezer főt. Egy ilyen arányú bővülés nyomán nem csak a zarándokút ismertsége növekszik, hanem gazdasági forgalomnövekedésre és a foglalkoztatás bővülésére is számítani lehet a turisztikai ágazatban. A projekt keretében megvalósuló fejlesztés tehát további fejlesztéseket gerjesztenek, ami közterületek rendezésében, minőségi vendéglátóhelyek nyitásában, a zarándokszállások sűrűségének növekedésében ölthet testet. Mindemellett – ezt szinte az első perctől érzékeljük – a zarándokút mentén elhelyezkedő önkormányzatok együttműködése is erősödik.
