Változik a földtörvény
Az új jogszabály értelmező rendelkezéseiben a fogalom meghatározások kiegészítésre kerültek a korábbi jogszabállyal szemben, így – többek között - változtak az alábbi fogalom meghatározások:
- állattartó telep,
- belföldi természetes személy,
- a birtok,
- a fiatal földműves,
- földműves – a Magyarországon nyilvántartásba vett belföldi természetes személy, illetve tagállami állampolgár, aki e törvény végrehajtására kiadott rendeletben meghatározott mezőgazdasági vagy erdészeti szakirányú képzettséggel rendelkezik, vagy ennek hiányában igazoltan (a bevételt vagy adóbevallást igazolni kell) legalább 3 éve mező, erdőgazdálkodási tevékenységet folytat vagy legalább 25 %-ban tulajdonában álló Magyarországon bejegyzett mezőgazdasági termelő szervezet tagjának minősül és a szervezet működésében személyesen közreműködik.
- változott az előző törvényhez képest a helyben lakó fogalmának meghatározása is.
A helyben lakó az a természetes személy, akinek életvitelszerű lakóhelye legalább 3 éve azon a településen van, amelynek közigazgatási területén az adás-vételi, csere, ill. a haszonbérleti szerződés tárgyát képező föld fekszik.
- tanya esetében a korábban 6000 m2-es korlát 1 ha nagyságú földrészletre vonatkozik.
2014. május 1-től alanyi jogon legfeljebb 1 ha földet szerezhet, az aki nem minősül földművesnek, a földműves 300 ha mértékig szerezheti meg a termőföld tulajdonjogát.
A földműves, valamint mezőgazdasági termelőszervezet birtokában legfeljebb 1200 ha lehet, állattartó telep üzemeltetője szántóföldi és kertészeti növényfajok vetőmagjának előállítója esetében ez a határ - megfelelő feltételek beállta esetében - 1800 ha.
Az elővásárlásra jogosultak sorrendje és az elővásárlási jog gyakorlása a korábbi szabályokhoz képest részben változik, az ajánlat helyett már szerződést kell megküldeni a jegyzőhöz az elővásárlásra jogosultakkal való közlés céljából, ezzel növekszik a közreműködő jogi képviselőknek az elővásárlási sorrenddel kapcsolatos felelőssége is.
Az adás-vételi szerződéseket hatósági jóváhagyásra a mezőgazdasági igazgatási szerv (megyei földhivatal) részére meg kell küldeni. A hivatal keresi meg a helyi földbizottságokat, azok állásfoglalásának beszerzése céljából.
Nem kell mezőgazdasági igazgatási szerv jóváhagyása az állam tulajdonszerzéséhez, az állami, ill. az önkormányzat tulajdonában álló föld elidegenítéséhez, a föld tulajdonjogának ajándékozás jogcímén történő átruházásához (közeli hozzátartozók), a közeli hozzátartozók közötti tulajdonjog átruházásához, tulajdonostársak közötti tulajdon átruházáshoz, ha ezzel a közös tulajdon megszűnik, a földnek jogszabályban foglalt módon támogatás feltételeként más földműves részére való átadással megvalósuló adásvételhez, a telekalakítási engedélyezési eljárás keretében történő tulajdonszerzéshez.
2014. január 1-től a föld tulajdonosa, illetve haszonélvezeti jog fennállása esetén a haszonélvező, a föld használatát haszonbérlet, felesbérlet, részesművelés, ill. szívességi földhasználat jogcímén (közeli hozzátartozók) engedheti át az e törvényben meghatározott módon és mértékben.
A föld használatának átengedéséről szóló szerződést 2014. május 1-től a mezőgazdasági igazgatási szerv (a járási földhivatalok) hagyja jóvá.
A haszonbérlet időtartama legalább egy gazdasági év, és legfeljebb 20 évre köthető.
Nem kell hatósági jóváhagyás az állam, ill. önkormányzat tulajdonában álló föld földhasználati jogosultságának az átengedéséhez, a tulajdonostársak közötti használati megosztáshoz, ha a földműves, földhasználó közeli hozzátartozója a használatba adó, a földhasználati jogosultságnak jogszabályban foglalt módon támogatás feltételeként más földműves vagy mezőgazdasági termelőszervezet részére való átadásával megvalósuló földhasználati szerződéshez, a mezőgazdasági termelő szervezet, mint földhasználó és az annak legalább 25 %-ban tulajdonos tagja, ill. annak közeli hozzátartozója, továbbá legalább 3 éve foglalkoztatott alkalmazottja, mint használatba adó közötti földhasználati szerződésben, erdőbirtokossági társulat tagja, mint használatba adó és a társulat, mint használatba vevő esetén, a tanya földhasználati jogosultságának az átengedéséhez.
Erdőnek minősülő föld haszonbérbe adása esetén előhaszonbérleti jog illeti meg sorrendben az alábbiakat:
- a volt haszonbérlő olyan földművest, illetve mezőgazdasági termelőszervezetet, amely helyben lakó szomszédnak, illetve amely helybeli illetőségű szomszédnak minősül, vagy amely helyben lakónak minősül, illetve amely helybeli illetőségűnek minősül, vagy amely a lakóhelye illetve, akinek, vagy amelynek a mezőgazdasági üzemközpontja legalább 3 éve azon a településen van, amelynek közigazgatási határa a haszonbérlet tárgyát képező föld fekvése szerinti település közigazgatási határától közúton vagy közforgalom elől el nem zárt magánúton legfeljebb 20 km távolságra van,
- ha az erdőnek minősülő föld közös tulajdonban áll, a terület harmadik személy javára történő haszonbérbe adása esetén a földműves tulajdonostársat.
Erdőnek nem minősülő föld haszonbérbe adása esetén az előhaszonbérleti sorrend az alábbi
- a szántó, rét, legelő (gyep), vagy fásított terület művelési ágban nyilvántartott föld haszonbérbe adása esetén azt a helyben lakó földművest, vagy helybeli illetőségű mezőgazdasági termelőszervezetet, aki, vagy amely a föld fekvése szerinti településen az előhaszonbérleti joga gyakorlását megelőzően legalább 1 éve állattartó telepet üzemeltet, és a haszonbérlet célja az állattartáshoz szükséges takarmány-előállítás biztosítása,
- a szántó, kert, szőlő, gyümölcsös művelési ágban nyilvántartott föld haszonbérbe adása esetén azt a helyben lakó földművest vagy helybeli illetőségű mezőgazdasági termelőszövetkezetet, aki számára a haszonbérlet célja a földrajzi árujelzéssel, továbbá eredetmegjelöléssel ellátott termék előállítása és feldolgozása, vagy ökológiai gazdálkodás folytatása,
- közös tulajdonban álló föld vonatkozásában harmadik személy javára történő haszonbérbe adása a földműves tulajdonostársat,
- a volt haszonbérlő olyan földművest, illetve mezőgazdasági termelőszervezetet, akinek a lakóhelye illetve, akinek, vagy amelynek a mezőgazdasági üzemközpontja legalább 3 éve azon a településen van, amelynek közigazgatási határa a haszonbérlet tárgyát képező föld fekvése szerinti település közigazgatási határától közúton vagy közforgalom elől el nem zárt magánúton legfeljebb 20 km távolságra van;
- a hegyközségi tagot, ha 24 hónapja hegyközségi tag, a szomszéd földre, ha a föld a szőlő termőhelyi kataszterben szerepel
- az olyan földművest, aki helyben lakó szomszédnak minősül;
- az olyan földművest, aki helyben lakónak minősül;
- az olyan földművest, akinek a lakóhelye vagy a mezőgazdasági üzemközpontja legalább 3 éve azon a településen van, amelynek közigazgatási határa az adás-vétel tárgyát képező föld fekvése szerinti település közigazgatási határától közúton vagy közforgalom elől el nem zárt magánúton legfeljebb 20 km távolságra van;
- az olyan mezőgazdasági termelőszervezetet, amely helybeli illetőségű szomszédnak minősül;
- az olyan mezőgazdasági termelőszervezetet, amely helybeli illetőségűnek minősül;
- az olyan mezőgazdasági termelőszervezetet, amelynek a mezőgazdasági üzemközpontja legalább 3 éve azon a településen van, amelynek közigazgatási határa a haszonbérlet tárgyát képező föld fekvése szerinti település közigazgatási határától közúton vagy közforgalom elől el nem zárt magánúton legfeljebb 20 km távolságra van.
Az első és második jogosulti csoportokon belül – az erdőnek nem minősülő föld esetén - a helyben lakó földműves, illetve a helybeli illetőségű mezőgazdasági termelőszervezet az előhaszonbérletre jogosultak sorrendjében megelőzi a helyben lakónak nem minősülő földművest, illetve a helybeli illetőségűnek nem minősülő mezőgazdasági termelőszervezetet.
A földműves jogosulti csoportokon belül azonos ranghelyen több előhaszonbérletre jogosult között az előhaszonbérletre jogosultak sorrendje a következő
1. a családi gazdálkodó, illetve a gazdálkodó család tagja,
2. fiatal földműves,
3. a pályakezdő gazdálkodó.
Az adás-vételi szerződés esetén a jogi képviselet kötelező.
A haszonbérleti szerződéseket magánokiratba is lehet foglalni, viszont ha nem tartalmazzák a kötelező elemeket, akkor érdemi vizsgálat nélkül elutasításra kerülnek.
Az érdemi elemek felsorolása megtekinthetők a Kiskunfélegyházi Járási Hivatal Járási Földhivatala hirdetőtábláján, ill. nyomtatott formában is átvehetők a Földhivatalban 6100 Kiskunfélegyháza, Jókai u. 8.), valamint a Kiskunfélegyházi Járási Hivatal I. emelet 46. számú helyiségében (6100 Kiskunfélegyháza, Kossuth u. 1. ezen túlmenően a járási hivatal illetékességi területéhez tartozó településeken az ügysegédektől.)
A földhasználati bejelentő lap is tartalmazza, azokat a kötelező elemeket, melyek szükségesek az érvényességhez. Kérem, hogy jogügyleteik megkötésekor a fentiekre figyelemmel járjanak el.
dr. Sipos Krisztina
járási hivatalvezető
