Ha tavasz, akkor esküvő!
Képgaléria
– 2013-ban 112 esküvő volt a kiskunfélegyházi városházán. Az elsősorban helyi, illetve a környező településeken élő párok szertartásához közkedvelt helyszín a 208 fő befogadóképességű, légkondicionált díszterem – mondta el az anyakönyvvezető.
– Milyen előkészületekre van szükség az ünnepélyes eseményre készülve?
– A törvény értelmében minimum 30 napnak, de legfeljebb egy évnek kell eltelnie a szándékot rögzítő jegyzőkönyv felvételétől az esküvőig. A bejelentkezőknek azt szoktam javasolni, hogy az időpont véglegesítése előtt foglalják le a zenészt, a vőfélyt és a vendéglátóhelyet. A legnépszerűbb időszak a házasságkötésre a tavasz és a nyár, ezen belül is kiemelkedő az augusztus. Ilyenkor egy-egy szombaton akár 7-8 esküvőt is tartunk. Áprilistól szeptemberig délután 2 órától 19 óráig, októbertől márciusig pedig 10 órától 15 óráig van lehetőség a szertartásra. Azok, akik szerényebb, kisebb költségvetésű esküvőt szeretnének, hétköznapon, meghatározott időpontban, térítésmentesen házasságot köthetnek a 25-30 fő befogadására alkalmas házasságkötő teremben. Ilyenkor csak a pluszszolgáltatásokért kell fizetni. 40-50 ingyenes esküvőt tartunk évente. Általában olyan párok választják ezt a lehetőséget, akik hosszabb ideje élettársi kapcsolatban élnek.
– Milyen pluszszolgáltatásokat kérhetnek a házasulók?
– A díszterem dekorációval, pezsgővel, zenei aláfestéssel, gyertyagyújtással – ezek a leggyakoribb igények – összesen mintegy 30 ezer forint körüli költséget jelentenek a párnak. De nyitottak vagyunk különleges igények teljesítésére is, volt már a szertartáson fúvószenekar, gyakran szaval, vagy énekel valaki a családból. Itt, a hivatali szertartáson a párok többsége a hagyományt részesíti előnyben, a különleges külsőségeket inkább az ebéd, vagy vacsora helyszínén igénylik.
– Van-e igény, lehetőség arra, hogy a szertartást a városháza falain kívül tartsák?
– Félegyházán ennek nem igazán van hagyománya. Ez részben abból adódik, hogy a városban nincs olyan rendezvényház, ahol megfelelő körülményeket tudnának ehhez nyújtani, illetve a párok nem szívesen mondanának le arról a hagyományról, amikor a polgári esküvőt követően a násznép végigvonul a Kossuth utcán a templomig, a szertartás zárásaként pedig a menyasszonyi menet dudálva végighajt a főutcán egészen az állomásig.
– Vannak-e különösen emlékezetes esetei az anyakönyvvezetőnek?
– Minden egyes esküvő különleges számunkra a maga nemében. Kolléganőmmel együtt mindig szem előtt tartjuk, hogy ha számunkra aznap éppen az ötödik szertartás kezdődik is, a párnak az az első, és jó esetben az egyetlen az életében. Természetesen vannak különösen emlékezetes pillanatok. Számomra ezek közé tartozik például a kolléganőm esküvője, vagy az az eset, amikor a menyasszony betegágya mellett köttetett a házasság. Mindig nagyon meghatóak az arany, gyémántlakodalmak is, amikor évtizedek együttélését követően erősíti meg összetartozását két ember.
– A házasságkötés emelkedett pillanatain túl milyen feladatok várnak az anyakönyvvezetőre?
– 2010 óta nincs születés a félegyházi kórházban, így sajnos azóta születést nem anyakövezünk. Feladataink közé tartozik többek között a házasságon kívül születendő gyerekre tett apai elismerő nyilatkozat felvétele, a családi jogállásrendezés, a névváltozás, házasságkötés, haláleset anyakönyvezése, bizonyos állampolgársággal kapcsolatos ügyek, külföldön született gyermek hazai anyakönyvezése valamint a külföldön kötött házasság hazai anyakönyvezése.
