Bánkiné dr. Molnár Erzsébet, akinek igazán fontos a Jászkunság
Az Országgyűlés tavaly február 4-én nyilvánította a Redmptio történelmi emléknapjává május 6-át. A hármas-kerület újkori, jász-, nagykun- és kiskun kapitányai ezt követően döntöttek úgy, hogy minden évben kitüntetéssel ismerik el azok munkáját, akik a legtöbbet teszik a hagyományok őrzéséért. Tavaly elsőként posztumusz díjként Ficsór József munkásságát ismerték el a Jászkunság hagyományőrzéséért díjjal. Idén a jászberényi ünnepségen Győrfi Sándor szobrászművész, Tajti Erzsébet viseletkészítő és Bánkiné dr. Molnár Erzsébet vehette át a kitüntetéssel járó oklevelet.
A kiskunfélegyházi történész, levéltáros, a Kiskun Múzeum nyugalmazott igazgatójának munkásságát így méltatták az ünnepségen:
Bánkiné dr. Molnár Erzsébet 1946-ban született Tiszavárkonyban. Felsőfokú tanulmányait Debrecenben és Budapesten végezte népművelés-könyvtár, illetve levéltár szakon. 1979-ben egyetemi doktori, 1994-ben kandidátusi címet szerzett, 2005-ben lett az MTA doktora.
Egész pályafutása Bács-Kiskun megyéhez és a Kiskunsághoz kapcsolódik. Kezdetben Kiskunfélegyházán, majd a megyében közművelődési területen dolgozott. 1974-től a megyei levéltár kiskunfélegyházi részlegének vezetője volt, 1997-től tíz évig a félegyházi Kiskun Múzeum igazgatójaként tevékenykedett.
Ezt követően a megyei múzeumi szervezet tudományos titkári posztját töltötte be. 2001-től több egyetemi doktori iskolában oktató. Páratlan tárgyismeretét számos szakmai szervezetben is kamatoztatja.
1974-től fordult kutatói érdeklődése a 18-19. század felé, amelyen belül kiemelt figyelmet fordított a kiváltságos Jászkun Hármas Kerületnek.
Fő szakterülete a társadalomtörténet, igazgatástörténet, társadalomnéprajz. Kutatási eredményeit rendszeresen publikálja önálló kötetekben, folyóiratokban, levéltári és múzeumi évkönyvekben, szaklapokban, napilapokban. Eddigi működése alatt 17 önálló kötete, közel 200 tanulmánya, újságcikke jelent meg. Számos, a jászkunok történetével foglalkozó konferenciát szervezett, vagy előadóként vett részt azokon. Közérthető, népszerű, eleven stílusa megbecsült, kedvelt előadóvá teszi.
Legutóbb, nagysikerű kötetét – Földadta sors – Népélet a Jászkunságban (1745-1848) – a Jász Múzeumért Alapítvány adta ki. Munkásságát több Bács-Kiskun megyei díjjal, és Móra Ferenc Díjjal ismerték el.
Aki napjainkban a magyarrá lett jászkunok redemptio utáni története iránt érdeklődik, a legátfogóbb, naprakész ismereteket Bánkiné dr. Molnár Erzsébet könyveiben találja meg. Tudományos munkásságában elválaszthatatlanul összefonódik az egykori hármas kerület jász, kiskun és nagykun népének sorsa. Ennek elismeréseként 2013-ban „A Jászságért” Alapítvány Jászságért Díjjal tüntette ki.
Bánkiné dr. Molnár Erzsébet ma is aktívan tevékenykedik a Kiskunság hagyományőrzésében. Ő volt az egyik szorgalmazója a kiskunkapitány választásnak. A kapitányi munka összefogására 2006-ban megalakult Jászkun Kapitányi Tanács munkájának kezdettől fogva szakmai tanácsadója, s egyik megalkotója volt a Jászkun Kapitányok Tanácsa Protokoll Szabályzatának.
Elkötelezett szorgalmazója az egykori Jászkun Hármas Kerület települései jelenkori összefogásának, a jász és a kun identitás erősítésének.
H. S.
