Új seprő, jól seper?
Felszállt végre a füst: rendeződni látszik a kéményseprők helyzete – tájékoztatott Vámos Csaba, a Kéményseprők Országos Szakszervezetének (KOSZ) elnöke. A BM Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság (OKF) a napokban az érintett érdekképviseleteket is egyeztetésre hívta, és Vámos úgy látja, megszűnt a korábban általa is többször emlegetett létbizonytalanság.
A közelmúltban elfogadott törvénymódosítás szerint a kéményseprőipari közszolgáltatás állami feladattá vált, de az önkormányzatok még dönthetnek arról, hogy az e tevékenység ellátására vonatkozó szerződéseiket azok lejártáig hatályban tartsák. Ahol viszont a katasztrófavédelem által kijelölt szolgáltató dolgozik – Baranya, Győr-Moson-Sopron, Hajdú, Heves és Jász-Nagykun-Szolnok megyék egyes területein ma ez a helyzet –, ott nincs választási lehetőség: jövő júliustól a katasztrófavédelem seper.
Vámos elmondta: a megbeszélésen biztosították az érdekképviseleteket, hogy a kijelölt szolgáltatóknál dolgozó kéményseprőkre az OKF-nek bizonyosan szüksége van. Őket tehát átveszik, de nem hivatásos vagy közalkalmazotti állományba, hanem továbbra is a munka törvénykönyve alapján foglalkoztatják az embereket. Arra is garanciát kaptak, hogy az eddigiekhez képest senki nem kereshet kevesebbet, a kilátásba helyezett kafetériával pedig már biztosan többet vihetnek haza.
Az elnök szerint ez jó hír, hiszen biztos az állásuk, ugyanakkor nem kell vigyázzba vágniuk magukat senki előtt. A katasztrófavédelemtől ígértet kaptak arra is, hogy rugalmas munkaidőben dolgozhatnak, ami a lakosság számára is kedvezőbb – magyarázta –, mert kéményt seperni csak akkor lehet, amikor a lakók otthon vannak.
Ez azért is fontos szempont – tette hozzá –, mert a szolgáltatás júliustól ingyenes lesz, de ez csupán az első két kísérletre igaz. Ha tehát valahová csak harmadik próbálkozásra sikerül bejutni, ott már nincs díjmentesség. Vámos úgy látja, emiatt is alkalmazkodniuk kell a lakossági igényekhez, hiszen senkit nem akarnak olyan helyzetbe hozni, hogy egy alapesetben térítésmentes szolgáltatásért végül valakinek fizetnie kelljen.
Az országban található négy és fél millió kéményből százezer már most életveszélyes, négy-ötszázezer pedig sürgős javításra szorul. Vámos hangsúlyozza: évente – többnyire a saját lakásában – legalább száz ember szenved szén-monoxid-mérgezést, s átlagosan 25-30-an életüket vesztik, mert rossz a kémény, esetleg nem jól működik a fűtési rendszer.
Ezért is örül annak, hogy végre tisztázódnak a viszonyok. Egyelőre ugyan vegyes rendszer lép életbe – a katasztrófavédelem mellett önkormányzati vagy magáncégek is szolgáltatnak –, de legkésőbb 2024-ben már csak az OKF lesz a „piacon", mert addigra a leghosszabb ideig érvényes, egyébként a főváros által kötött közszolgáltatási szerződés is hatályát veszti.
Még nem tudni azonban, hogy mit lépnek a helyhatóságok. Vámos információ szerint Veszprém megyében nem akarják fenntartani az önkormányzati céget, de máshol is dönthetnek úgy, hogy szerződést bontanak, és a feladatot átengedik a katasztrófavédelemnek.
Erre azért is elég nagy esély van, mert a lakosság tudja, hogy július 1-jétől ingyenes lesz a szolgáltatás, ezért addig vélhetően nem fogják beengedni a kéményseprőket. A vállalkozások tehát fél évig egyetlen fillér bevételhez sem jutnak, s emiatt elképzelhető, hogy inkább maguk vonulnak ki erről a piacról.
A történet egyébként a szakmát igencsak megosztja. A KOSZ örül, hogy tagjai biztos munkát kapnak, a Magyarországi Kéményseprők Országos Ipartestülete és a Magyarországi Kéményseprőmesterek Szövetsége viszont nem ért egyet az államosítással. Korábban azt közölték, hogy a vállalkozások a lakossági ingyenes szolgáltatást megfelelő kompenzáció mellett folyamatosan el tudnák látni. A kérdés azonban eldőlt.
Fotó: illusztráció
