Vasárnapi pihenőnap – A Kúria szerint nem hitelesíthető a népszavazási kérdés
A Kúria kedden – az internetes oldalán közzétett végzés szerint – megváltoztatta az NVB határozatát, amelyben az novemberben hitelesítette a vasárnapi boltzárra vonatkozó kérdést. A népszavazási kérdést Simonné Gercsényi Gabriella magánszemély nyújtotta be október 20-án, közvetlenül azt követően, hogy a Kúria elutasította azokat a felülvizsgálati kérelmeket, amelyeket a vasárnapi munkavégzés tilalmára vonatkozó népszavazási aláírásgyűjtő ívek hitelesítése érdekében nyújtottak be.
Ezután nyílt meg a lehetőség új kezdeményezések benyújtására a témában, Simonné Gercsényi Gabriella fél perccel “előzte meg” Harangozó Tamást, az MSZP frakcióvezető-helyettesét. A kérdés úgy hangzott: “Egyetért-e Ön azzal, hogy a kiskereskedelmi üzletek vasárnap zárva tarthassanak?” Pálffy Ilona, a Nemzeti Választási Iroda (NVI) elnöke a kérdést elutasította, mert ahhoz nem volt benyújtva üres aláírásgyűjtő ív, ez pedig elengedhetetlen feltétele az érvényes benyújtásnak. A kezdeményező október 30-án ismét benyújtotta kérdését, immáron az aláírásgyűjtő ívet is csatolva. Az NVB többsége november 13-án hitelesítette a kérdést, azonban a hitelesítő határozat ellen bírósági felülvizsgálati kérelmet nyújtottak be.
A Kúria ezt bírálta el kedden és megállapította, hogy a felülvizsgálati kérelem alapos. A Kúria szerint el kellett dönteni, hogy ha a szervező nyújtott ugyan be kérdést tartalmazó aláírásgyűjtő ívet, viszont nem nyújtott be üres aláírásgyűjtő ívet (amely egy esetleges jövőbeli hitelesítés esetén hitelesítési záradékkal ellátható), azt pótolhatta-e az ismételt benyújtás során. A Kúria szerint a beadványozó az ismételt benyújtás során pótolhatta az aláírásgyűjtő ívvel kapcsolatos hiányosságot.
A testület szerint azonban a kérdés nem egyértelmű: az igenek jelenthetik egyrészt azt, hogy a válaszadó támogatja a hatályos jogszabályi környezetet, azaz a vasárnapi zárva tartást, de nem kizárt olyan értelmezés sem, hogy a válaszadó azt támogatja, hogy a kiskereskedők a saját elhatározásuk alapján tarthassanak zárva, azaz ha valaki úgy dönt, hogy nyitva tart, akkor azt megteheti.
A Kúria szerint ugyanakkor ha a nemek kerülnének többségbe a népszavazáson, a kérdésből az Országgyűlésnek olyan jogalkotási kötelezettsége is kiolvasható, amely szerint a kiskereskedelmi üzleteknek nyitva kell tartani vasárnap és nincs lehetőség, arra, hogy zárva tarthassanak. Azon túl, hogy ez az értelmezés továbbmutat az Alaptörvényben foglalt jogok, mint a vállalkozáshoz való jog, cselekvési autonómia érvényesülésének problémája felé, a választópolgári egyértelműség szempontjából kifogásolható – jegyezte meg a Kúria. Előállhat így egy olyan helyzet, hogy az “igen” szavazatok többségét lehet úgy értelmezni, hogy a kiskereskedelmi üzletek nyitva tarthatnak – de döntéstől függően zárva is tarthatnak -, míg a “nem” szavazatok esetén aggály fogalmazódik meg a zárva tartás lehetőségét illetően. A kérdésre adott válaszok értelmezésének tehát van egy olyan olvasata is, hogy akár az “igen”, akár a “nem” szavazatok kerülnek többségbe, a törvény által bevezetett jelenlegi megoldás (a kiskereskedelmi szektorban a vasárnapi munkavégzés tilalma) nem támogatható – összegezte a Kúria.
A bíróság szerint így a kérdéssel kapcsolatban az is felmerül, hogy nem tartalmaz reális döntési alternatívát azon túl, hogy a választópolgári egyértelműség követelményének nem felel meg. A kérdés kizárja azt, hogy a választópolgár egyértelműen ki tudja fejezni akaratát “igen” vagy “nem” szavazattal, és ilyen bizonytalan tartalmú kérdés népszavazásra nem tehető fel.
A Kúria szerint ráadásul a kérdés megtévesztő is: a kérdésből első olvasatban az a következtetés adódik, hogy a kiskereskedelmi üzletek nem tarthatnak zárva és azért kezdeményezik a népszavazást, hogy zárva tarthassanak, holott a hatályos szabályozás ezzel épp ellentétes, a kiskereskedelmi üzleteknek – a törvény szerinti kivételekkel – zárva kell tartani. A Kúria ezek alapján a kérdés hitelesítését megtagadta.
