Meghalt Biszku Béla
Kilencvennégy éves korában elhunyt Biszku Béla – erősítette meg az Index információit a Mazsihisz szeretetkórháza, ahol az egykori belügyminisztert ápolták.
Ezzel megszűnik Biszku Béla több éve tartó pere, amelynek a Fővárosi Törvényszék által kihirdetett, nem jogerős ítélete szerint bűnpártolással elkövetett háborús bűntett miatt két év, három évre felfüggesztett börtönbüntetést kapott első fokon a volt belügyminisztert.
Amint ismert, az egykori politikus ellen indított perben 2014. tavaszán hirdettek először első fokú ítéletet, amelyben a Fővárosi Törvényszék öt év hat hónap szabadságvesztést szabott ki.
A fővárosi ítélőtábla azonban másodfokon megalapozatlanságra hivatkozva 2015-ben újraindította az első fokú eljárást. Ennek folyományaként a tavaly decemberben megszületett ítélet két év, három évra felfüggesztett szabadságvesztést szabott ki Biszkura, az ügyész azonban fellebbezett, életfogytiglanit kért a volt politikusra. A Kúria februárban azt is kimondta: indokolatlanul kezdték újra a Biszku-pert, hiszen az eljárásban előírt, az első fokú ítélet meghozatalában hiányolt eljárásokat a másodfokú tábla is elvégezhette volna szakértők bevonásával, ezután pedig érdemi ítéletet hozhatott volna az ügyben.
Biszku Bélát több ember sérelmére elkövetett háborús bűntettel, lőszerrel való visszaéléssel és a kommunista diktatúra bűneinek nyilvános tagadásával vádolták.
A szerszámlakatosból lett kommunista politikus 1957-től 1962-ig volt az MSZMP belügyminisztere, az 1956-os forradalom megtorlásának egyik irányítójaként tartották számon, ugyanakkor az elsőfokú bíróság ítélete szerint nem bizonyítható, hogy ő adott parancsot a megtorló nyugati téri és salgótarjáni sortüzekre. Az 1956. december 6-i nyugati pályaudvari sortűznél öt, míg a december 8-i salgótarjáni sortűznél negyvenhat ember vesztette életét.
Biszku '61-'62-ben miniszterelnök-helyettes volt, majd az MSZMP KB titkára lett. 1989 óta visszavonult a politikától.
Bűn és büntetlenség
Biszku Béla egyébként a rendszerváltás után 2008-ban került újra a figyelem középpontjába, amikor a Mandiner két bloggere, Skrabski Fruzsina és Novák Tamás dokumentumfilmet készítettek az életéről, amely 2010-re készült el. A „Bűn és büntetlenség” című filmben az '56-os megtorlásokkal kapcsolatban Biszku kijelentette: semmit nem bánt meg, nincs miért bocsánatot kérnie, Nagy Imre pedig megérdemelte a sorsát.
Fotó: Kisbenedek Attila - AFP
