"Csak még egyszer hazamenjünk innen"...
Képgaléria
A februárban megjelenő könyvről Kollár László, az egyesület titkára elmondta, hogy kiváló szakemberek segítségével igyekeztek felkeresni minden túlélőt. Nem voltak könnyű helyzetben, hiszen az érintettek évtizedeken át nem beszélhettek büntetlenül a velük történtekről, de ma már elmerték mondani a Gulágon, a hadifogságban, a kényszermunkatáborokban történteket, és az onnan hazahozott emlékeiket is a kutatók rendelkezésére bocsátották.
A kötetben olvasható lesz Gavenda Ferenc és Csányi József visszaemlékezése, akik Félegyházán vonultak be katonának majd Verecke környékén estek fogságba. Egy tömörkényi hölgy arról számolt be, hogy szülei hiába rejtegették szárkúp alatt, az orosz katonák sok hasonló korú lánnyal együtt a Tisza árterének tisztítására kényszerítették őket, hogy segítsék a hadműveleteket.
A szerkesztőknek riportot adott a pálmonostorai Gyovai Antal világháborús veterán, és még halála előtt a tiszaalpári Barna Sándor is megosztotta emlékeit. Vitéz Görög János – híres motorgyűjtő – a Budai várból való kitöréskor leventeként esett fogságba, dolgozott Moszkvában a Vörös tér felújításán, majd Grúziába került, ahonnan csak négy és fél év után kerülhetett haza. A köztiszteletben álló félegyházi Héjjas István háborús élményeit már csak a könyvtárban megőrzött emlékiratok alapján tudják idézni a szerzők.
A jászszentlászlói Ilonka néni különös történettel szolgált a kutatóknak. Elmondta, hogy a második világháború idején Szatmárban, Mérk-Vállajjon élt. Amikor a települést elfoglalták a szovjet csapatok, összeterelték a népet az iskola udvarán azzal, hogy sót osztanak. Az emberek össze is gyűltek, de nem térhettek haza, hanem málenkij robotra hurcolták őket Ukrajnába, ahol a háború által lerombolt területek újjáépítésén kellett dolgozniuk. Ilonka néni saját magával váltotta ki a fogságból mostohaanyját. 17 évesen beállt helyette a lefogottak közé, így két évet és kilenc hónapot töltött kényszermunkán.
A kutatómunkát, a kiadvány és a kiállítások szerkesztését a Kecskeméti Katona József Múzeum tudományos munkatársa, a korszak szakértője, Hajagos Csaba irányította. Segítségére volt Varga Zoltán, akinek világháborús hadi relikviáiból a Kiskun Múzeumban látható állandó kiállítás, valamint Molnár László kiskunfélegyházi történész és Kis László restaurátor, látványtervező.
A könyvről és a kutatási munkákról február 23-án kiállítással és filmvetítéssel egybekötött „élő történelemórát” tart az egyesület a József Attila Általános Iskolában, valamint a Móra Ferenc Gimnáziumban, 17 órakor pedig a Petőfi Sándor Városi Könyvtárban.
Február 24-én 17 órakor Tiszaalpáron a vonzáskörzet lakóinak mutatják be a hiánypótló kiadványt.
s. r.
