Ultramodern látogatóközpont épül Bugacon
A látogatóközpont kitörési pontja lehet nemcsak a településnek, hanem az egész térségnek - írta meg a baon.hu. Az egykor világhíres Bugac márkanév újra divatba jöhet – hangsúlyozta Szabó László polgármester. – Évek óta azon dolgozunk, hogy a Bugac brandet, ami néhány évtizede még jól csengett hazánkban és Európában, újra felerősítsük. Ezért indítottuk el például a Kurultajt vagy az Ősök napját.
Ám az igazi lökést az Aranymonostor feltárása és annak értékes leletei adták. Ennek alapján – a megyeháza szakembereinek bevonásával – készítettünk egy tanulmánytervet, ami a Zarándoklat a századokon át címet kapta. Ennek a projektnek egyik fő eleme lesz az ultramodern látogatóközpont a falu határában feltárt Árpád-kori monostornál. Itt a látogatók bepillantást nyernek majd a középkori emberek életébe. Megismerhetik az ott élők vallási, kereskedelmi, étkezési, és gyógyászati szokásait. De bemutatjuk az Aranymonostor és a helyszínen feltárt Szent Péter-ereklyetartó történetét is.
A legmodernebb technikák segítségével fényt derítünk arra, hogy nem is volt olyan sötét az a középkor, mint azt eddig gondoltuk. Rámutatunk, hogy az Árpád-kort, amelyről nagyon kevés emlékünk maradt, méltán nevezhetjük a magyarság dicsőséges időszakának. A Szent Péternek szentelt monostor királyi pénzváltóhelyként működött a tatárjárás okozta pusztulásig. Az itt előkerült leletanyag a közelmúlt magyar régészetének legnagyobb szenzációja, amely teljes mértékben felülírja az Árpád-korról, annak fejlettségéről és szinte elképzelhetetlen gazdagságáról vallott korábbi tudásunkat. Bemutatja azt a Szent László halálát követő százötven békeévet, amelyről háborúk, csaták hiányában viszonylag kevés információnk maradt fenn. A látogatóközpontból egy labirintusba jutnak majd a vendégek, ahol megtalálják az igaz élet útját. Ebben mobilapplikációk is segítik majd a látogatókat, akik a labirintusból a szentek útjára érkeznek, amit ha végigjárnak, 23 magyar szentet ismerhetnek meg. A szentek útja a kolostorba vezet – tette hozzá Szabó László.
– Azt tervezzük, hogy a turisztikai szezon aktív időszakában az ásatásokba is bekapcsolódhatnak az érdeklődők. Múzeumpedagógiai foglalkozások keretében megismerhetik a gyerekek a lelet restaurálásának folyamatát is. Ugyanakkor kialakítunk olyan műhelyeket, ahol korabeli mesterségeket, így a kovács, a kőfaragó, és a kötélfonó munkáját próbálhatják ki a látogatók. A központ a későbbiekben helyet ad más eseményeknek, így például koncerteknek, kiállításoknak, előadásoknak is. A harmadik ütemben kezdenék el újraépíteni a kolostort és a bazilikát eredeti méretben, eredeti technológiákkal.
A projekt folytatásaként a második ütemben a Kurultaj kapcsán egy őstörténeti emlékpark megvalósítását is tervezzük, amely a hun-avar kort mutatja be. Mindezt a Bugaci csárda és a Táltos panzió mellett lévő, körülbelül 40 hektáros területen valósítanánk meg. Itt helyet kapna egy kutatórészleg is, ahol antropológusok, régészek dolgozhatnak, kiállításokat szerveznénk. Szeretnénk egy lovasíjász-központot is, amely nagyobb rendezvényeknek, lovasversenyeknek adna otthont. A helyi hagyományos lófajták mellett az aranyszőrű paripa, azaz Akhal Teke tenyésztését is célul tűztük – részletezte a polgármester.
Az Aranymonostor ereklyéje
A projekt nyitórendezvényének keretében mutatják be azt a dokumentumfilmet, amelyet az Aranymonostornál talált Szent Péter-ereklyetartó megtalálási körülményeit, a restaurálást és az azt megelőző tudományos vizsgálatokat, a tartó történetét és a raja szereplő bibliai jeleneteket mutatja be. A filmet légi felvételek, 2 dimenziós rajzolt, animációs részletek és 3 dimenziós jelenetek is színesítik.
