Családját és a nótázást kedveli igazán a 95 éves Józsi bácsi

Gyermekei, unokái, dédunokái és barátai énekszóval köszöntötték 95. születésnapján a még mindig nótás kedvű Csányi Józsefet július 7-én. A családtagok még levéltári kutatásokba is kezdtek, hogy átadhassák ajándékként „Az Est” című lap 1922-es számát, amely beszámolt születéséről. Egyéb meglepetésekben sem volt hiány, sőt családja egy horvátországi kirándulásra is meghívta Józsi bácsit, a vendégsereg pedig a nyaraláshoz szükséges valutával is megajándékozta. Örömmel fogadta a köszöntéseket, és az is biztosnak látszott, hogy fiatalosan fogja élvezni a tengerparti örömöket. A szépkorút a város nevében Balla László alpolgármester köszöntötte oklevéllel és virágcsokorral.

Józsi bácsi 1922. július 9-én, Kiskunfélegyházán született. Sokgyermekes, szegény családban nőtt fel. Öt édestestvére, apai ágról négy, anyai ágról kettő mostoha testvére született. Már 6 éves korában libapásztor volt, 11 évesen pedig éves cselédként dolgozott. Kéthetenként járt haza tisztálkodni. 19 évesen Csongrád mellé fejős gulyásnak szegődött, 14 tehenet gondozott.

21 éves korában behívták sorkatonai szolgálatra. 3 hónapos alapkiképzés után Kecskemétre vezényelték távírász tanfolyamra. Mivel csak 4 elemit végzett, kezdetben nehezen ment a tanulás, de az írni is alig tudó Csányi József kimagasló eredménnyel végezte el a tanfolyamot. 1944 augusztusában Szolyvára került a frontra. Itt esett fogságba. A hadifogság ideje alatt hidakat, vasutat építettek, a környékbeli folyók mentén fakitermelést végeztek. A lágerben embertelen körülmények uralkodtak, az élelmezés, a higiénia és az egészségügy gyakorlatilag a nullával volt egyenlő. Gyógyszerek nem voltak a tábor kórházában. „Mi csak jó szóval tudunk gyógyítani, mert csak ez áll rendelkezésünkre”- mondta neki az őt kezelő orvos, amikor tüdőbeteg és maláriás volt. 1947. augusztus 20-án tudta meg, hogy hazajöhet.

1949 október 29-én rendeződött élete, amikor is megnősült. Fekete Ilona, felesége négy szép gyermeknek adott életet, egy fiúnak és három lánynak. Ők tíz unokával és 9 dédunokával ajándékozták meg szüleiket. Felesége, Ilonka néni 2013-ban hunyt el. Ő már nem örülhetett Esztike és Titanilla dédunokák megérkezésének.

Józsi bácsi egész életében nehéz fizikai munkát végzett. Precíz, gyors és megbízható munkaerő volt. Mai napig a kertjében aktívan tevékenykedik. Gyomlál, kapál, locsol. A kert felásását most már a család fiatalabbjaira bízza.

Ha napjainkban újjászületne, biztosan énekesi pályát választana. Az éneklést nem tanulta, mert nem tanulhatta, mégis olyan tehetsége van a dalok megszólaltatásában, hogy egy dalversenyen a teljesítményét oklevéllel jutalmazták. Városi rendezvényeken a mai napig fellép Kis Ákos dalénekes barátjával, no meg Jóska fiával, aki tangóharmonikán kíséri. Akkor a legboldogabb, ha Lacika a szaxofonjával is bekapcsolódik a produkcióba.

Közösségi munkájáért, hagyományőrző tevékenységéért 2013-ban „Elismerő Oklevelet”, idén május 21-én, Kiskunfélegyháza Város Önkormányzatának Képviselő-testülete „Kitűntető díjat” adományozott.

s. r.

Kövessen minket a Facebookon is!