Bajban az állattartók, kevés a széna az aszály miatt
Úgy tűnik, hogy lényegesen kevesebb lesz a szénatermés, mint tavaly volt, legalább 25-30 százalékkal is marad az elmúlt évi mennyiségtől. Az is biztos, hogy sok helyen lesznek legelési problémák, mert már most is sokan vannak, akik kiegészítő takarmányozásra szorulnak. Ez pedig emelni fogja a költségeket, drágul a termelés.
Most ugyan átlagosan 20 milliméter csapadék esett az országban, de idő kell ahhoz, hogy a fű megnőjön. Túl hamar bejött az aszály. A probléma már abból adódott, hogy a tél is csapadékszegény volt. Száraz volt a tél is, meg a tavasz is. A takarmányozás szempontjából jó évre kellő mennyiségű téli csapadék nélkül nem igen számíthatunk. De a csapadéknak az eloszlása is nagyon eltérő volt az ország különböző vidékein.
Míg a Bodrog-közben 100 milliméter is lehullott, addig volt ahol alig esett pár milliméternyi eső. Ráadásul sok helyen szinte trópusi jellegűek voltak ezek a záporok, hirtelen nagy mennyiségű eső esett le, ami gyorsan elfolyt, nem tudott mélyen beszívódni a talajba. Ezek a nagy károkat okozó, özönvíz-szerű esők, a gyakori jégverés, meg az aszály mind a klímaváltozás jelei.
Át kell alakítani a technológiát, fel kell rá készülni, mert ez nagyon befolyásolja a takarmánybázist. Elkerülhetetlen lesz a talajlazítás, és olyan fűfajokat kell telepíteni, amelyek szárazságtűrőbbek. A műtrágyahasználat tilalmát is felül kéne vizsgálni az AKG-ban. A műtrágyától tud megerősödni a gyökérzóna, és nagy termést adni. Ha műtrágyázunk, az első nagy termést ugyan nem tudjuk lelegeltetni, viszont be tudjuk takarítani. Gyakorlatilag kiváltható lenne így a szántóföldi takarmánypótlás a júliusi, augusztusi időszakban, ha ezt bálákban szénaként etethetnénk meg az állatokkal a legelőn – mondta Márton István.
