Továbbjutásban bíznak az amatőr válogatott játékosai

Hétvégén négy mérkőzés vár a Bács-Kiskun megyei amatőr válogatottra Békéscsabán, ahol a régiós torna tétje az országos négyes döntő. A torna előtt a válogatott több játékosa is elmondta, megtisztelő számukra, hogy bekerültek a keretbe, céljuk a továbbjutás.

A KHTK kapusa, Tóth Péter a keret korelnöke, aki már a harmadik régiós tornájára készül. Kiskunfélegyházán tevékeny részese volt az utóbbi évek megannyi sikerének és bajnoki címének, ahogy a válogatottban is fontos láncszem volt 2015-ben. Számára különösen fontos, hogy jól szerepeljen a csapat, hiszen az életkori megkötések miatt ez lehet az utolsó tornája.

„Hatalmas megtiszteltetésnek érzem azt, hogy ismét meghívót kaptam, hiszen már 37 is elmúltam. A látottak alapján úgy érzem, a keretünk nagyon erős, mindenképpen az első két helyre várom a csapatot a torna végén. Ez lesz számomra az utolsó válogatott torna, így az az elvárásom, hogy tegyünk meg mindent a továbbjutásért!”

Kohány Gábor két éve a csapatkapitányi karszalagot is viselhette, nem mellesleg a Bács megyei válogatott leggólerősebb játékosának számít, eddig 5 gólt jegyzett a tornákon. A nyáron Kalocsáról Géderlakra igazoló csatár a megye II-ben is megtartotta góllövő cipőjét, 26 gólt lőtt ősszel.

„Jó érzés, hogy ismét a keret tagja lehetek, válogatottnak lenni mindig jó, így nagyon örülök a tornának. Két éve erős keretünk volt az országos döntőn, bőven megérdemelte volna a csapat a négy közé jutást. Sajnos kevésen múlott a dolog, de ilyen a labdarúgás. Most is sikeres szereplést várok a csapattól, ebből gólokkal szeretném kivenni a részem! Bízom benne, hogy továbbjutunk a csoportból. A keret nagyobb részét többé-kevésbé ismerem, de úgy gondolom, hogy lesz még időnk mindenkivel megismerni egymást.”

A 22 esztendős Máruska Vitalij fiatal kora ellenére érdekes karriert futott be, hiszen a Grosics Akadémia neveltjeként az utóbbi négy esztendőt NBIII-as csapatoknál töltötte. Nyáron aztán éles váltás jött karrierjében, az alaposan beerősítő Szabadszállás játékosa lett a megye II-ben, ahol 11 gólt és rengeteg gólpasszt jegyzett. A váltásnak persze megvoltak az okai.

„Az utóbbi években az NBIII-ban szerepeltem, ám olyan csapatokban, melyeknek nem volt igazán semmilyen célkitűzése. Nyáron örültem, amikor egy olyan klub keresett meg, mely komoly célokat tűzött ki. Egy fanatikus edzőnk van, tetszik a közeg, jól érzem magam Szabadszálláson. A válogatott meghívó egy nagy megtiszteltetés számomra, örülök annak, hogy gondolt rám a mester, eddig pozitív élményeim vannak. A Nógrád elleni edzőmeccsen domináltunk, erősnek érzem a csapatot, természetesen az első helyért szeretnénk harcba szállni. Bízom benne, hogy a minél jobb eredmény elérésében én is segítségére lehetek a válogatottnak!”

Kitl Zoltánt a kecskeméti szurkolóknak nem kell bemutatni, hiszen második szezonját tölti a KLC-ben. A 25 esztendős játékos már a 2013-as tornán is ott volt, abból a keretből egyedül ő maradt hírmondónak, de Vanó Sándorral azóta már Kecelen is dolgozott együtt.

„Gyulán egy nagyszerű szervezés keretein belül lehettem tagja a válogatottnak. A körülmények akkor is nagyon színvonalasak voltak, viszont sok hiányzóval utaztunk el, ezért a továbbjutás elmaradt. Véleményem szerint idén már nagyobb hagyománya van a tornának, így minden adott egy sikeres szereplés eléréséhez. Sanyi bácsi a kezdetek óta itt van a válogatott élén, így ő tudja a legjobban, hogy kitől mire lehet számítani. Maximalista révén, csakis a továbbjutás lehet a fő szempont. A kombinatív támadó futball híve, ezért is utazunk el ilyen sok támadóval. Érzésem szerint a legelső szervezés óta, a Bács megyében futballozó játékosok nagy része már összeszokott, így a magam részéről is egy jó eredményben reménykedek. Minden csapat támogatja a válogatottat, a játékosok hozzáállása és motiváltsága is megfelelő a célok eléréséhez.”

Princz Gilbert éppen abból a Bácsalmásból érkezik, melynél Vanó Sándor keze alatt dolgozhat, így nála jobban talán senki sem ismeri a mestert. A PVSE védője két évvel ezelőtt is ott volt a tornán, ahol rögtön országos döntőbe jutást ünnepelhetett.

„Csak pozitívan tudok nyilatkozni róla, a pályán és a pályán kívül is mindent megtesz a pozitív cél érdekében! A legutóbbi válogatott élményem is szépre sikerült, hiszen tovább mentünk az országos döntőbe, igaz, egy kis hiányérzetem van, hiszen egy góllal maradtunk le az elődöntőről. Idén csak az első helyezett mehet tovább a regionális selejtezőkből, így a cél nem lehet más, mint első helyen végezni Békéscsabán. A játékosállomány ezt lehetővé teszi, remélem, hogy ezt be is bizonyítjuk!”

Káli Tibor nyáron még bajnok volt a Tiszakécskével, azóta a megye II-es tartalékok közt is szórja a gólokat, ősszel 18-ig jutott. Ő sem újonc a válogatottban, ám a két évvel ezelőtti keretbe nem került be, így most külön motivációval vetette bele magát a felkészülésbe.

„Ami az első félévemet illeti a másodosztályban, a végére egész pozitívra sikerült. A bajnokság elején az új csapattársakkal döcögősen indult a szezonunk, több olyan mérkőzés is volt, amit kisebb-nagyobb előnyből elbuktunk. Ha ezeken a mérkőzéseken győzni tudtunk volna, jobb helyen telelhetnénk a tabellán. A fociban nincs ha, de még nincs is veszve semmi. Az utóbbi 10 év legerősebb megye II-es bajnoksága ez, sok az azonos képességű csapat, így nem panaszkodom. Megtiszteltetésnek vettem, amikor ismét megkeresett Vanó Sándor, régóta ismerjük egymást, dolgoztunk már együtt a válogatottnál. Jó edzőnek tartom, mindig szívesen dolgozom vele, külön öröm, hogy a megye II-ből is behívott a teljesítményem alapján. A csapat nagy részét ismerem, Kohány Gabi például osztálytársam volt Dunaújvárosban, testvére Balázs is ott pallérozódott. Palásti Sanyi gyerekkorom óta barátom, sokat játszottunk egymás ellen, mindig jó kapcsolatunk volt, Juhász Miki pedig Tiszakécskén volt csapattársam. A megyéből is rengeteg barát került be, így Dostyicza Dani, Tóth Peti, Kitl Zoli, az összetartáson pedig a többiekkel is gyorsan meglett az összhang. A csapattól továbbjutást várok, a keret elég erős céljai eléréséhez.”