Böjtölj a testedért és lelkedért!
Az egyház mára enyhített a böjti szabályokon, de hamvazószerdára és nagypéntekre szigorú böjtöt ír elő: a 18 és 60 év közötti hívek csak háromszor étkezhetnek, és egyszer lakhatnak jól. A nagyböjt további napjain is az egyház arra kéri híveit, hogy ne fogyasszanak húst. Mindezen áldozatvállalás segíti az embert lelkileg egyesülni Jézus Krisztussal.
Az egyházi vonatkozásán túl van a böjtnek egy igen erős pozitív egészségügyi vonzata is, ennek kapcsán beszélgettem Szekeres Bernadett dietetikussal.
– Sajnos mi nagyon eltértünk az évszak szerinti táplálkozástól, amit nagyanyáink még tartottak. Régen nem volt lehetőség arra, hogy tároljuk az élelmiszert, arra törekedtek, hogy pontosan tavaszra, a böjt kezdetére az éléskamrák kiürüljenek. Valójában a gabonák és a zöldségek domináltak a böjti étkezésben. A gabonák tartalmaznak ásványi anyagokat, fehérjéket, szénhidrátokat és minimális zsírtartalommal is rendelkeznek, kellő tápanyaggal látják el a szervezetet. Rendje volt a gabonafogyasztásnak is: hétfőn rizs, kedden árpa, szerdán köles, csütörtökön rozs, péntek zab, szombaton a kukorica és vasárnap búza került az asztalra, feldolgozott formában.
Nemcsak az egészségünk javítása, vagy betegségek gyógyítása miatt kellene böjtölnünk, hanem azért is, mert a téli időszakban kevesebb a mozgás, lelassul az anyagcsere, néhány kilóval nehezebbek vagyunk, felhalmozunk számos káros anyagot a szervezetben. Ez nem is csoda, hiszen télen fűtő hatásuk miatt sokkal több cukrot és zsíros ételt eszünk meg. A szervezetnek tehermentesítésre, a salakanyagoktól és a plusz kilóktól való szabadulásra van szüksége. Azt gondolom, hogy a hagyomány szerinti 40 napos böjt nagy segítség lenne mindenki számára egy egészségesebb élethez – mondta Szekeres Bernadett.
Mindezek után kíváncsi voltam, hogy az ismerőseim között van-e valaki, aki szokott böjtölni. Az eredmény meglepő volt számomra. Szinte minden korosztályból akadt olyan, aki nagyon fontosnak tartja ezt a fajta szokást.
Bazsó Lili, a Lily’s Life facebook oldal megálmodója: – A böjtnek éppen az a lényege, hogy ennek az időszakban a lezárulásával segítsen lassan, fokozatosan rávezetni a szervezetet a proteinben dúsgazdag élelmiszerekről visszaállni a kímélőbb, főként növényi alapanyagokban gazdag fogásokra, néhány napon keresztül teljesen kiiktatni a nehéz ételeket, majd fokozatosan visszatérni egy új, teljesen kiegyensúlyozott étrendhez.
Festő-Hegedűs Miklós és Festő-Hegedűs Miklósné Véninger Mária:
– Hamvazószerda után a pénteki napokat tartjuk, ekkor nem szoktunk húst enni. Tésztafélék, palacsinta, túrósbukta kerül az asztalra.
Dr. Sinkó Melinda orvos, laktációs szaktanácsadó: – Az önmegtartóztatás nem az erősségem, úgy gondoltam, hogy ez egy jó alkalom ennek fejlesztésére. A családot nem zavarja, ők nem böjtölnek. Tejterméket, tojást, hüvelyeseket eszek és sok zöldséget. Eddig jól bírom.
– Dr. Ónodi Izabella fogorvos, önkormányzati képviselő: – Én a böjtöt, az önmegtartóztatást abban fejezem ki, ahogy azt láttam és tanultam nagyszüleimtől is. Napjában egyszer eszem normál étkezésnek megfelelő adagot, a többi étkezés minimális. Halat, tojást és tejterméket fogyasztok, péntekenként egyáltalán nem eszem húst! A gyermekeimnek elkészítem a húsos ételt. Továbbá nem járok mulatozásra, bálokra. Ha ebben az időszakban van családi esemény, pl. születésnap, azt mindig otthon üljük meg, van ünnepi ebéd, de itt a mértékletesség a lényeg. A böjt imával válik teljessé, valamint ebben az időszakban az adományozás is fontos, de én ezt nem tudom kifejezetten erre az időszakra korlátozni, az év többi napján is gyakran előfordul, hogy bizonyos célokat támogatok. A kisfiammal, Mátéval már sokat beszélünk a nagyböjt jelentőségéről, ő például a csokifogyasztás mértékletességével társul hozzánk ebben az időszakban. A húsvét számunkra a keresztút végigjárása a Kálvárián. Nagyszombaton kenyeret, kalácsot sütünk, előkészítjük a töltött káposztát. Húsvétvasárnap tojásokat festünk, mi általában hagymahéjat használunk erre. Örülök, hogy egy ideje konszenzus született abban is, hogy nagyszombaton nincs buli a Rocktárban.
Lőrincz Attila Sándor, műsorvezető, főszerkesztő, három gyermek édesapja: – Böjt. Megtisztulás és önmagunk kiüresítése, felkészülés húsvét ünnepére, ahol a sonka és a torma ízletes együttállása helyett Jézus Krisztusra emlékezünk. Arra, hogy meghalt értünk, a bűneinkért, s azóta sem hagyott magunkra. A böjtidőszakos hústilalmát egyházon belül is sokféleképpen értelmezik. Míg az egyik templomban azt prédikálják, hogy vendégségben nyugodtan fogadjuk el, ha hússal kínálnak, s ne kérkedjünk a böjtünkkel, máshol azt mondják, hogy a hústilalom semmivel sem helyettesíthető. Mi a kevésbé bigott, első verziót éljük. Az önmegtartóztatás egyik szimbóluma csupán a hús elhagyása, de egy vegetáriánusnak ez például alapértelmezett életérzés, ő mással tud böjtölni.
Ahogy nincs két egyforma ember, úgy nincs két egyforma istenkapcsolat sem. Az Atyára figyelve könnyen megérthetjük, hogy mi lehet igazán nekünk való böjt. Egyszerű ez, csak kérni kell Tőle, hogy mutassa meg, s nem meglepődni, ha olyanra hív, amit magunktól nem is gondoltunk volna. Egyben biztosak lehetünk; sosem vár olyan lemondást a Lélek, amiből testi vagy lelki kárunk származna, sőt! Az idei böjtben családilag érezzük, hogy az én-időkből és a – szabadon választott – munkáinkból kell visszavennünk. Próbálunk jobban figyelni a másikra, kevésbé elfáradni, hiszen a fáradt ember, nem tud szeretni. Mi pedig szeretjük egymást és mindhárom gyermekünket is egyenlő mértékben.
Z. A.
Vezető fotó: Kamil Sumotalski
