Az alapítók emlékhelyénél tisztelegtek - videóval
Az a 45 esztendő, amelyet a hazánkban másodikként, 1975-ben életre hívott Kiskunsági Nemzeti Park az idén lezárt, tájtörténeti léptékben alig egy szempillantás, de a hazai „hivatásos” természetvédelemben tekintélyes kornak számít – írta cikkében a Kiskunsági Nemzeti Park.
A nemzeti park már a megalakulásakor felhívta magára a szakma figyelmét a mozaikos elhelyezkedésével, ami akkoriban kifejezetten újdonság volt. Kezdetben hat (ma már kilenc) területegységből állt, amelyek jól tükrözik a Duna-Tisza köze sokszínűségét – van köztük sivatag jellegű homokpuszta, édesvízi mocsár, sós vizű szikes tavak, árvalányhajas buckavidék, és a 19. századi folyószabályozások előtti időket megidéző ártér. Az alapítás óta sok minden változott: jelentősen bővült a védett területek nagysága, többször is átalakult a szervezeti felépítés, gyarapodtak a feladatok és egyre nagyobb hangsúlyt kap az ökoturizmus és a környezeti nevelés.
A jubileum megünneplésére az igazgatóság ünnepi állománygyűlést tartott szeptember 2-án, Bugacon. Az eseményen részt vett dr. Rácz András, az Agrárminisztérium környezetügyért felelős államtitkára és Balczó Bertalan, helyettes államtitkár, akik Ugró Sándor igazgatóval együtt lerótták tiszteletüket a nemzeti park alapítói előtt és koszorút helyeztek el az emlékhelyen.
1974-ben Rakonczay Zoltán, az Országos Természetvédelmi Hivatal elnöke megbízta dr. Tóth Károlyt a Kiskunsági Nemzeti Park megalakításának előkészítésével, aki alapító igazgatóként egészen nyugdíjba vonulásáig, 1991-ig dolgozott a nemzeti park élén. 1975-79 között az első években az igazgatóhelyettesi posztot Kontra László töltötte be mellette, aki szakértelmével nagyban hozzájárult az igazgatóság eredményes munkájának megalapozásához. Az alapítók tiszteletére 2005-ben, a 30. évforduló alkalmából állította fel az igazgatóság az emlékhelyet a bugaci Pásztormúzeum mellett. A Balanyi Zoltán szobrászművész által készített emlékmű anyaga az Alföld építőköve, a réti mészkő, amelyen napozó bronzgyíkok láthatók.
Dr. Rácz András az ünnepségen elmondta, nehéz, de eredményes évek állnak a nemzeti parkok mögött. Az elmúlt tíz évben a nemzetipark-igazgatóságnak a költségvetése megnégyszereződött, vagyis az állami támogatás 4,5 milliárd forintról húszmilliárdra emelkedett. Az elmúlt egy évtizedben a dolgozók létszáma a duplájára nőtt, 693 helyett jelenleg 1372-en dolgoznak a tíz igazgatóságon. A Kiskunsági Nemzeti Park dolgozói létszáma 83-ról 147-re emelkedett.
Fotó: Kiss-Czakó Imre
Az államtitkár hangsúlyozta, hogy a védett területek hálózata is jelentősen bővült: az elmúlt tíz évben 93 új, országos jelentőségű természetvédelmi területtel gyarapodott a védett területek hálózata. A Kiskunsági Nemzeti Park területe az alapítás óta hatvan százalékkal nőtt, a védett területek száma kettőről húszra emelkedett.
Ugró Sándor, a Kiskunsági Nemzeti Park Igazgatóság vezetője elmondta, abban bízik, hogy az idei évet nem a koronavírus, hanem a változások éveként emlegetik majd a Kiskunsági Nemzeti Park történelmében. Az igazgatóság szervezeti átalakuláson van túl, tavasszal bevezették a tájegységi rendszert. Hamarosan elkészül a nemzeti parki törzsterületek kezelési terve, a Natura 2000-es területek fenntartási tervei és egy teljesen új vagyonkezelői szerződés is.
A nemzeti park 45 évét lehetetlen összefoglalni, egy kisfilm formájában mégis ízelítőt ad belőle Karáth Imre, aki már a kezdetek óta rendszeresen filmez a területen.
Dr. Tóth Károly és Kontra László emlékére 2005-ben állították fel az emlékhelyet
