Látogatóközpont épül az Aranymonostornál
Képgaléria
Bugacon, az Aranymonostornál hamarosan elkezdődik egy látogatói központ építése, ami a település turizmusának fellendítését is szolgálja. A monostor csaknem száz évig állt fenn, 1241-ben a tatárjárás vetett véget a virágzó Árpád-kori település életének. A területet a régészek feltárták, és a látogatóközpont az itt talált értékes leletek bemutatását szolgálja a jövőben – mondta el lapunknak Bugac polgármestere, Szabó László.
– Miután sikeresen zárult a közbeszerzési eljárás, az önkormányzat szerződést kötött a kivitelezőkkel, akik az építési területet is átvették. A tervek szerint a látogatóközpontnál a múzeum mellett parkolót is építenek. A beruházás a Bács-Kiskun Megyei Önkormányzattal konzorciumban valósul meg. A kivitelezőknek egy év áll rendelkezésükre, hogy megépítsék a múzeumot, a parkolókat és a faluhoz vezető sétáló utat – mondta el a polgármester.
Hozzátette: a beérkezett árajánlatok jelentősen túllépték a beruházásra elnyert támogatási összeget, az önkormányzat kénytelen volt a műszaki tartalmat csökkenteni, illetve plusz pályázati forrást igényelni. A Terület- és Településfejlesztési Operatív Program keretében elnyert egymilliárd forintos beruházáshoz 137 millió forint plusztámogatást igényeltek. A múzeum építése, berendezése mellett filmet is forgatnak, amelyben az elkészült tájrekonstrukció alapján mutatják be az Árpád-kori helyszínt, illetve a Szentek útjára is elkészül öt szobor. A múzeumot jövő év májusában szeretnék átadni. A további tervek között szerepel egy szabadtéri színpad és a Szentek útjának kialakítása is. Természetesen ehhez újabb sikeres pályázatokra van szükség. A látogatóközpontban a vendégek bepillantást nyerhetnek az egykori királyi pénzváltóhely életébe, megismerhetik az ott élők vallási, kereskedelmi, étkezési, és gyógyászati szokásait. De bemutatják a helyszínen feltárt Szent Péter-ereklyetartó történetét is. A legmodernebb technikák segítségével fényt derítenek arra, hogy nem is volt olyan sötét az a középkor – árulta el Szabó László.
Dr. Rosta Szabolcs, a Kecskeméti Katona József Múzeum igazgatója a feltárás tapasztalatairól elmondta: – Rendkívül gazdag leletanyagra bukkantunk az ásatások során. A számos aranyozott tárgy mellett ki kell emelni a négy limoges-i zománcot, de egy agancsból faragott szentalakkal is gazdagabbak lettünk, amely egy Kölnben, 1200 körül készített ereklyetartó doboz verete volt. Teljes mértékig egyedülálló az a szintén agancsból faragott evangélium fedőlap, aminek mintegy száz verete került elő egy gödörből. A könyv közepén lévő aranyozott korpusz és a négy evangélista szimbóluma adott helyzete mellett, a hegyikristály és kék üvegberakásos veretek egykori elhelyezkedésének rekonstrukciója még sok fejtörést fog okozni a régészeknek és művészettörténészeknek. A számomra legkiemelkedőbb lelet ezeken felül a kobaltkék cseppekkel díszített üvegpohár, amit valahol a Szentföldön, talán Szíria területén készítettek a keresztesek idejében.
A leletek alapján jól nyomon követhető a korszak temetkezési szokásainak változása, összefüggésben azzal, hogy a magyarságban egyre erősebben meggyökerezett a keresztény hit. Sikerült a kolostor és bazilika hiteles építési periódusait is pontosan elkülöníteni. Bár a külső szemlélő számára talán kevésbé látványos eredmény, de a hitelesség érdekében nagyon fontos, hogy az egykori élettereket jelentő járószinteken sok pénzt is találtunk, ami így nagyon pontos keltezést tesz lehetővé. Fontos eredmény, hogy megtaláltuk a bazilika előtti főteret, ahol városias településre utaló épületek alapozására és falaira bukkantunk. Mindez jelentősen különbözik attól, mint amit eddig a korszakról gondoltunk – számolt be az igazgató.
s. r.
