20 év után ismét nemzetközi fogathajtó verseny lesz Bugacon
Borítókép: Lovasbemutató Bugacon – 1993
Fotó: Martin Keene – PA Images/PA Images via Getty Images
Bugac, ezen belül is a puszta sokak számára jelentheti a magyar fogathajtás bölcsőjét. Egykoron itt kezdete pályáját Abonyi Imre vagy épp Juhász László és Kecskeméti László, akik világbajnoki címet szereztek hazájuknak, és szűkebb hazájuknak, Bugacnak is. Bálint Mihályról sem szabad elfeledkezni, aki világversenyeken többször is állhatott dobogós helyeken.
Fülöp herceg és II. Erzsébet királyné Bugacon, 1993-ban
Fotó: Martin Keene – PA Images/PA Images via Getty Images
Méltán nyűgözte le a puszta Fülöp herceget, amikor 1993-ban Bugacon járt. Megjegyzendő, hogy az angol királyi család többször járt a településen és nézte meg a lovasbemutatókat. Ebédeltek abban a csárdában is, amelynek fő helyszíne lesz a júniusi verseny.
A királyi pár számára nagyon izgalmas programokat szerveztek
Fotó: Martin Keene – PA Images/PA Images via Getty Images
A Névpont írása alapján Abonyi Imre Greskovics Imre néven született a Bugac puszta melletti Bócsán. Elemi iskoláit Bócsán, középiskoláit Csongrádon és Szarvason végezte (képesített gazda oklevelét már Abonyi Imre néven vette át 1941-ben). A II. világháborúban katonai szolgálatot teljesített, Szentesen szolgált a huszároknál, itt zászlósként az orosz frontra vezényelték (1947-ig szovjet hadifogságban volt). Hazatérése után magángazdálkodó, ill. fuvarozással foglalkozott, házasságkötése után Csongrádon telepedett le (más adatok szerint kulákként kitelepítették Csongrádra).
Kialakították a pályát a mostani versenyre
Fotó: Bugac Facebook-oldala
A Szilvásváradi Állami Gazdasághoz tartozó lipicai csikótelepet 1951-ben alapították Csipkéskúton. A ménes vezetőjévé Abonyi Lászlót, Abonyi Imre unokatestvérét nevezték ki. A kiváló szakember hívására került Abonyi Imre 1953-ban Szilvásváradra – csikósként. Abonyi László figyelt fel a tehetséges rokonra, ő indította el szakmai és sportolói karrierjét. Abonyi László 1968-ig működött Csipkéskúton, ekkor megbízták a bugaci ménes újjászervezésével. (A két Abonyi később a Bugaci Ménestelepen is együtt dolgozott.) A windsori derbi győzelme után – élete végéig tartó – sportbarátság alakult ki Abonyi Imre és versenytársa Fülöp herceg (II. Erzsébet királynő férje) között. Amikor 1993-ban a királynő hivatalos magyarországi látogatásra érkezett Fülöp herceg kérésére a delegáció Bugacra, a már betegeskedő Abonyi Imréhez is ellátogatott május 6-án. A királyi pár egy díszes lószerszámot ajándékozott akkor a Bugaci Csárdának.
Fotó: Bugac Facebook-oldala
Abonyi Imre Bugacon hunyt el, emlékét Bugacon emléktábla (1997. augusztus 3-ától) és Abonyi Imre-emlékverseny (1994-től; 2007-től Abonyi Imre Fogathajtó Fesztivál) őrzi, továbbá 2004-ben róla nevezték el a bugaci Abonyi Imre Fogathajtó és Lovassport Egyesületet. Születésének századik évfordulóján Lantos Györgyi és Máté István domborműves emléktábláját avatták fel a Bugaci Csárdában 2019. október 23-án. Abonyi László emlékét is emléktábla őrzi (Csipkéskúton, 1994. november 11-étől és Bugacon 1998. augusztus 1-jétől).
Fotó: Bugac Facebook-oldala
Abonyi Imre három alkalommal lett Az év fogathajtója: 1971-ben, 1975-ben, és 1976-ban. 1991-ben pedig megkapta a Bugac Községért-díjat.
