Istók János születésének 150. évfordulójára emlékeztek
Képgaléria
A koszorúzással egybekötött eseményen Kállainé Vereb Mária, Szűts Tamás és Fekete Beatrix részletesen ismertette a szobrok keletkezésének körülményeit, történetüket. Az ünnepélyes eseményt a kiskunfélegyházi Móra Ferenc Közművelődési Egyesület szervezte.
A Móra-szobor, amelyet a Zrinyi és Damjanich utca sarkán találunk, különleges helyen áll. A város legelőkelőbb szecessziós, földszintes lakóháza, a Kneffel-féle ház előtt. Érdekesség, hogy az utcát eredetileg Daru utca néven találjuk az első utcajegyzékben, majd később Móra Ferenc nevét viselte. Móra Ferenc szobrának története szorosan kapcsolódik a városhoz és az író életéhez. Kutatások igazolják, hogy Móra Ferenc a Daru utcában csak élt, születési helye valójában a Szarvas utca 19. számú ház volt. A szobrot 1954. október 27-ére fejezte be Istók János és az alkotó értesítette a szoborbizottságot, hogy átvehetik és fizessék ki a szobor költségeit. A szoborbizottság a város vezetőségéhez fordult, akik Budapestre utaztak, hogy megtekintsék a kész Móra-mellszobrot. Azonban a szobor avatására még két évig kellett várni. Dr. Mezősi Károly irodalomtörténész, Móra-kutató, és a város tudós tanára szorgalmazta a felállítását. Végül 1956. május 6-án tartották az ünnepélyes avatót, amelyre több mint 2 ezer ember gyűlt össze. Az eseményen részt vettek Móra Ferenc családjának élő tagjai is. Az avatóbeszédet dr. Ortutay Gyula tartotta, aki a Népművelési Minisztérium és a Magyar Írók Országos Szövetsége nevében szólt. Beszédében kiemelte, hogy Félegyháza az a város, amely méltó arra, hogy szobrot emeljenek az írónak.
A másik fontos szobor, amelyet Istók János alkotott, a dr. Holló Lajos-mellszobor. Az eredeti példány 1926-ban készült, de csak 1959-ben avatták fel. 2004-ben a szobrot áthelyezték a zeneiskola előtti parkba. Az ünnepélyes szoboravatásra 2004. augusztus 20-án került sor és a város lakói méltóképpen ünnepelték az eseményt.
– A függetlenségi eszmékhez és Holló Lajos emlékéhez ragaszkodó félegyháziak már 1926-ban elkészíttették a politikus bronz mellszobrát – Istók János budapesti szobrászművésszel –, de a város akkori vezetői elhalasztották köztéri felállítását. A szobor körülbelül tíz évig egy raktárban hevert. 1936-ban Kiskunfélegyháza város képviselő-testülete döntött Holló Lajos szobrának felállításáról. A költségek fedezetére gyűjtést szerveztek. 1937 augusztusában Istók János Félegyházára jött és tárgyalásokat folytatott a szobor elhelyezése ügyében. Az alkotó művész a helyi szoborbizottsággal együtt azt javasolta, hogy a szülőházzal szemben lévő parkban helyezzék el a szobrot, azonban a felállítására ismét nem került sor. Hosszú hallgatás következett a 48-as eszmék és értékek ápolása körül. Több mint 33 év után, 1959-ben állították fel Holló Lajos-szobrát a Móra Ferenc-téren. Mivel a talapzat elkészítéséhez szükséges költségeket a tanács nem tudta fedezni, ezért az egykori országzászló mészkő posztamensét használták fel. A szobrot végül az 1959-es Kiskun Napok alkalmából avatták fel. Ez alkalomból a szülőházon is elhelyezték az emléktáblát. Kiskunfélegyháza Város Önkormányzat Képviselő-testülete 2004-ben úgy határozott – miután döntöttek az új, egészalakos Móra-szobor felállításáról és helyéről –, hogy dr. Holló Lajos-mellszobrát áthelyezik a zeneiskola előtti park északi végébe. 2004 áprilisában elbontották Holló Lajos szobrát. A felállítandó mellszobor talapzatát Markolt György szobrászművész tervei alapján a Bozóki Testvérek Kft. készítette. A kissé hányatott sorsú Holló-szobor mintegy 80 év után azon a helyen lett felállítva, ahová az alkotó szobrászművész Istók János is egykor elképzelte: a szülőházzal szemben. Avatása 2004. augusztus 20-án volt, ahol az avatóbeszédet dr. Garai István országgyűlési képviselő mondta – hangzott el Fekete Beatrix ismertetőjében.
V. B.
Fotó: Fantoly Márton
