Meseterápiával belső utakon
Marcsi Boldizsár Ildikó magyar mesekutató Metamorphoses alkotó-fejlesztő Meseterápiás Módszerét alkalmazza segítő munkájában. Húsz év közoktatásban töltött idő után hét évvel ezelőtt új alapokra helyezte az életét. Személyi asszisztensként vállalt félállást egy cégnél, emellett pedig önismereti felnőtt és fejlesztő gyermekcsoportokat vezet, egyéni konzultációkat tart a meseterápia eszköztárát alkalmazva. A módszer kidolgozóját idézve a személyes életesemények feldolgozásának gyakorlatán alapuló meseterápia legfontosabb céljának a változásokhoz szükséges lelki, szellemi és testi feltételek megteremtését tartja.
– Olyan átfogó rendszert kerestem, ami választ és magyarázatot ad az általam fontosnak tartott kérdésekre, és ezt ebben a módszerben találtam meg. Amióta alkalmazom a meseterápiát, azóta érzem, hogy a helyemen vagyok. Rátaláltam a keresett rendre, és az örök emberi értékekre – amire mindenkinek, életkortól függetlenül szüksége van – hiszen ott van a mesékben.
Marcsi szerint a felgyorsult tempó, a stressz, az időhiány napjainkban felborítja azt a klasszikus értékrendet, amire családi és baráti kapcsolataink épültek, és apáról fiúra, anyáról leányra hagyományozódtak. S ha mindennapjainkban mostanra erejüket is vesztették, a népmesékben tovább élnek, és segítségünkre válhatnak, amikor kapaszkodót keresünk belső rendünk újraépítéséhez.
Marcsi szerint a meseterápia eszközei rendkívül eredményesen alkalmazhatók az iskolás korosztálynál például a kirekesztés, kiközösítés, önbizalom témaköreiben, az ezzel összefüggő szorongások, félelmek oldásában. Az óvodásoknál akkor is ezt a módszert veszi elő, amikor az őket túlságosan korán ért képernyős hatások okozta félelmeket, félreértéseket, ijedtséget kell oldani. Mint mondja, elég egyetlen nem idejében látott mesefilm ahhoz, hogy a kicsi fejlődésében visszalépjen: ilyenkor előfordulhat, hogy újra bepisil, szorong, csak világítás mellett alszik…
Az önismeret, önfejlesztés mellett terápiás céllal is alkalmazható felnőtteknél is a módszer. Marcsi beszámolója szerint szép sikereket ért már el fiatal férfiaknál többek között a feladattudatosság, célorientáltság, hatékonyabb munkavégzés terén.
– Arra bátorítom a családokat, hogy illesszenek be rituálékat a mindennapokba: a vacsorába, a mesélésbe, a lefekvésbe… Abszolút híve vagyok az olvasott mesének, mert bensőséges, ugyanakkor a gyermek saját fantáziáját használja. Az így hallott mese nem készen kapott képi világot ad a gyermeknek, hanem mozgósítja képzelőerejét és számos agyi területet. Vagyis, nem blokkol, mint a passzív képernyőnézés, hanem fejleszt. A szülő felelőssége óriási abban, hogy visszavezesse gyermekét az olvasott mese világába, a fantázia országába, a végtelenül gazdag és változatos népmesék birodalmába. Aki így nő fel, annak a szókincse, kreativitása és problémamegoldó képessége nagyságrendekkel fejlettebb lesz, mint az agresszív képi világon szocializálódó társaié. De mi, felnőttek is erőforrásként meríthetünk személyes megküzdéseink során akár az európai népmesekincs csodálatos elemeiből, akár a keleti meséket átszövő elfogadásból – mondja a szakember.
T. T.
