• Kezdőlap
  • Hírek
  • Bugac
  • Átadták az Árpád-kort bemutató bugaci Aranymonostor Látogatóközpontot
Bugac 2024. március 23. 19:00

Átadták az Árpád-kort bemutató bugaci Aranymonostor Látogatóközpontot

Képgaléria
Átadták az Árpád-kort bemutató bugaci Aranymonostor Látogatóközpontot
A magyarok által teremtett kultúra példamutató a világ számára – mondta a Kulturális és Innovációs Minisztérium (KIM) közgyűjteményekért és kulturális fejlesztésekért felelős helyettes államtitkára a bugaci Aranymonostor Látogatóközpont átadásán.

Borítókép és további fotók: Ujvári Sándor

Mi, magyarok győztesként tekintünk magunkra, pedig időről időre leigáztak bennünket, különféle hadak dúlták földjeinket, de ezeregyszáz év óta túléltük, és egy olyan kultúrát teremtettünk meg, amely egész Európa és a világ számára példamutató – fogalmazott Vincze Máté.

A helyettes államtitkár a mintegy 1,4 milliárd forint magyar és európai uniós forrásból épült bugaci létesítményt világszínvonalúnak nevezte. A látogatóközpontban, a Bugac határában több mint tíz éve folyó ásatássorozat eredményeként feltárt Árpád-kori monostort és a körülötte elterülő település életét, valamint az ott talált leleteket mutatják be.

Kiemelte: a Magyar Királyság a 12. században Európa egyik legerősebb, leggazdagabb és legbefolyásosabb királysága volt, amit a régészek is igazolnak.
Hirdetnünk kell azt, hogy milyen őseink vannak, hogy kiknek a leszármazottai vagyunk, hogy az új generáció is tovább éltesse ezt az országot – hangsúlyozta Vincze Máté, aki szerint ezt a célt szolgálja a látogatóközpont is, ahol "bele tud költözni" az ember abba a 12. századi világba, amelyre a régészek a közelben rátaláltak. A látogatók felpróbálhatják a korabeli öltözetet, megfoghatják a szakrális tárgyakból készült nemes másolatokat – tette hozzá.

Rideg László, a Bács-Kiskun vármegyei közgyűlés elnöke többek között felidézte, hogy az ásatások 2010 októberben kezdődtek Bugac határában és a beruházásnak köszönhetően be lehet mutatni, hogy milyen volt a 12. századi élet Magyarországon, ami akkor gazdasági, kulturális központ volt.

Szabó László, Bugac polgármestere (független) elmondta: a bugaci önkormányzat a Bács-Kiskun Megyei Fejlesztési Ügynökség Nonprofit Kft.-vel konzorciumban megvalósuló beruházás első üteméhez – a látogatóközpont kialakításához – a Terület- és Településfejlesztési Operatív Program pályázatán nyert forrást. A látogatóközpont kialakítása nemcsak Bugac, hanem a vármegye turisztikai életében is mérföldkő.

Tájékoztatása szerint júniusban várhatóan befejeződik a látogatóközpont második ütemének fejlesztése. A harmadik ütemre, amely egy kilátó, egy kemping és egy fogadóépület kialakítását, valamint a romterület rendezését foglalná magába, további forrásokat kell szerezniük. Ezt követi a negyedik ütem: a monostor megépítése Árpád-kori technológiákkal.

Rosta Szabolcs, a Kecskeméti Katona József Múzeum igazgatója ünnepi köszöntőjében egyebek mellett arról beszélt, céljuk, hogy a látogatók "többel menjenek el lelkükben, mint amennyivel jöttek".

Lezsák Sándor, az Országgyűlés alelnöke, Bács-Kiskun vármegye 4-es számú választókerületének fideszes országgyűlési képviselője a beruházást méltatva kiemelte, hogy a tudomány számára korábban ismeretlen régészeti lelőhely mára megkerülhetetlenné vált az Árpád-kor kutatásában.

A beszédek után Bábel Balázs, a Kalocsa-Kecskeméti Főegyházmegye érseke megáldotta a látogatóközpontot, majd szalagátvágás következett.

A tájba illeszkedő fogadóépület külső megjelenése, építészeti megformálása lapos, kerek, rovátkolt ezüst oldalával a homokban fellelt pénzdarabot idézi. Formája utal még az egykori kolostorok kerengőire is. Az épület földszintes kialakítása miatt teljesen akadálymentes, a korszerű technológiai és szerkezeti megoldásai következtében pedig energiahatékony.

Az egykori Péterin az 1050-es években indult az élet, minden bizonnyal királyi telepítés következtében. A rendi monostort 1130 és 1140 között alapította a kor kiemelkedő főúri családja, a Becse-Gergely nemzetség. A fontos hadi és kereskedelmi út mentén fekvő stratégiai helység a 12-13. század fordulójára a Duna-Tisza köze szakrális és gazdasági központjává nőtte ki magát. A korszakot tekintve hatalmas kiterjedésű és városias település életének végét az 1241-42. évi tatárjárás okozta. A helyszínen folyamatosan zajló régészeti feltárások tömegesen hozzák felszínre az Árpád-kori Magyarország kiemelkedő gazdagságának, nagyhatalmi státuszának bizonyítékait.

               

Kövessen minket a Facebookon is!