Átadták az Árpád-kort bemutató bugaci Aranymonostor Látogatóközpontot
Képgaléria
Borítókép és további fotók: Ujvári Sándor
– Mi, magyarok győztesként tekintünk magunkra, pedig időről időre leigáztak bennünket, különféle hadak dúlták földjeinket, de ezeregyszáz év óta túléltük, és egy olyan kultúrát teremtettünk meg, amely egész Európa és a világ számára példamutató – fogalmazott Vincze Máté.
A helyettes államtitkár a mintegy 1,4 milliárd forint magyar és európai uniós forrásból épült bugaci létesítményt világszínvonalúnak nevezte. A látogatóközpontban, a Bugac határában több mint tíz éve folyó ásatássorozat eredményeként feltárt Árpád-kori monostort és a körülötte elterülő település életét, valamint az ott talált leleteket mutatják be.
Kiemelte: a Magyar Királyság a 12. században Európa egyik legerősebb, leggazdagabb és legbefolyásosabb királysága volt, amit a régészek is igazolnak. – Hirdetnünk kell azt, hogy milyen őseink vannak, hogy kiknek a leszármazottai vagyunk, hogy az új generáció is tovább éltesse ezt az országot – hangsúlyozta Vincze Máté, aki szerint ezt a célt szolgálja a látogatóközpont is, ahol "bele tud költözni" az ember abba a 12. századi világba, amelyre a régészek a közelben rátaláltak. A látogatók felpróbálhatják a korabeli öltözetet, megfoghatják a szakrális tárgyakból készült nemes másolatokat – tette hozzá.
Rideg László, a Bács-Kiskun vármegyei közgyűlés elnöke többek között felidézte, hogy az ásatások 2010 októberben kezdődtek Bugac határában és a beruházásnak köszönhetően be lehet mutatni, hogy milyen volt a 12. századi élet Magyarországon, ami akkor gazdasági, kulturális központ volt.
Szabó László, Bugac polgármestere (független) elmondta: a bugaci önkormányzat a Bács-Kiskun Megyei Fejlesztési Ügynökség Nonprofit Kft.-vel konzorciumban megvalósuló beruházás első üteméhez – a látogatóközpont kialakításához – a Terület- és Településfejlesztési Operatív Program pályázatán nyert forrást. A látogatóközpont kialakítása nemcsak Bugac, hanem a vármegye turisztikai életében is mérföldkő.
Tájékoztatása szerint júniusban várhatóan befejeződik a látogatóközpont második ütemének fejlesztése. A harmadik ütemre, amely egy kilátó, egy kemping és egy fogadóépület kialakítását, valamint a romterület rendezését foglalná magába, további forrásokat kell szerezniük. Ezt követi a negyedik ütem: a monostor megépítése Árpád-kori technológiákkal.
Rosta Szabolcs, a Kecskeméti Katona József Múzeum igazgatója ünnepi köszöntőjében egyebek mellett arról beszélt, céljuk, hogy a látogatók "többel menjenek el lelkükben, mint amennyivel jöttek".
Lezsák Sándor, az Országgyűlés alelnöke, Bács-Kiskun vármegye 4-es számú választókerületének fideszes országgyűlési képviselője a beruházást méltatva kiemelte, hogy a tudomány számára korábban ismeretlen régészeti lelőhely mára megkerülhetetlenné vált az Árpád-kor kutatásában.
A beszédek után Bábel Balázs, a Kalocsa-Kecskeméti Főegyházmegye érseke megáldotta a látogatóközpontot, majd szalagátvágás következett.
A tájba illeszkedő fogadóépület külső megjelenése, építészeti megformálása lapos, kerek, rovátkolt ezüst oldalával a homokban fellelt pénzdarabot idézi. Formája utal még az egykori kolostorok kerengőire is. Az épület földszintes kialakítása miatt teljesen akadálymentes, a korszerű technológiai és szerkezeti megoldásai következtében pedig energiahatékony.
Az egykori Péterin az 1050-es években indult az élet, minden bizonnyal királyi telepítés következtében. A rendi monostort 1130 és 1140 között alapította a kor kiemelkedő főúri családja, a Becse-Gergely nemzetség. A fontos hadi és kereskedelmi út mentén fekvő stratégiai helység a 12-13. század fordulójára a Duna-Tisza köze szakrális és gazdasági központjává nőtte ki magát. A korszakot tekintve hatalmas kiterjedésű és városias település életének végét az 1241-42. évi tatárjárás okozta. A helyszínen folyamatosan zajló régészeti feltárások tömegesen hozzák felszínre az Árpád-kori Magyarország kiemelkedő gazdagságának, nagyhatalmi státuszának bizonyítékait.
