Helyi hírek 2024. június 27. 18:00

Törékeny lelkek: az öncsonkítás és bántalmazás megértése és kezelése

Törékeny lelkek: az öncsonkítás és bántalmazás megértése és kezelése
Az országos tendenciáknak megfelelően a kiskunfélegyházi fiatalok körében is tetten érhetőek az öncsonkítás és bántalmazás különbözői formái. Ennek hátterében a szakember szerint fontos szerep jut az iskolai stressznek, a diákok közötti konfliktusoknak és az otthoni problémáknak. Cikkünkkel a szülőknek és az érintett tinédzsereknek szeretnénk támogatást nyújtani a probléma felismeréséhez és hatékony kezeléséhez. Ebben volt segítségünkre Gulyásné Kis Adelina, a Kiskunfélegyházi EFI pszichológusa.

A szakembertől megtudtuk, hogy öncsonkításnak azt nevezzük, amikor valaki szándékosan okoz magának sérüléseket, vagy fájdalmat. Ez fizikai – mint például vágás, égés vagy ütés – vagy érzelmi formában is megjelenhet – beleértve a személy önmagával szembeni durva bánásmódját, az önbecsülés csökkentését, vagy az önpusztító gondolkodásmódot.

– Milyen jelek esetén érdemes gyanakodni?

– Gyakran nehéz felismerni az önbántalmazót, mivel a tünetek rejtve maradhatnak, vagy félreérthetők. A fizikai jelek közé tartoznak a nyilvánvaló sérülések, különösen a könnyen elrejthető területeken, mint a karok vagy a combok hátsó részei. Az érzelmi jelek közé sorolható a hirtelen, szélsőséges hangulatváltozás, alacsony önbecsülés, önértékelés hiánya, valamint erős önpusztító vagy negatív gondolkodásmód, depresszió, szorongás. A visszahúzódó viselkedés, az izoláció, szokatlan, például hosszú ujjú ruhák viselése meleg időben, továbbá a fokozott ingerlékenység vagy agresszió is komoly figyelmet érdemel. Kommunikációs jel lehet a szokatlan magatartás, túlzottan csendes vagy szószátyár beszéd, félénkség, az öncsonkítást vagy önbántalmazást érintő témák kerülése.

– Vannak kifejezetten veszélyeztetett csoportok?

– Az áldozatok gyakran küzdenek alacsony önértékeléssel, önbizalomhiánnyal és bizalmi problémákkal. Ezen felül megjelenhetnek szorongásos és depressziós tünetek, amiket a folyamatos fenyegetettségérzet vagy a biztonság hiánya idéz elő. Éppen ezért az érintettek nehezen alakítanak ki és tartanak fenn egészséges kapcsolatokat, mivel a bántalmazás gyakran a fájdalom kezelésének egyetlen módjaként jelenik meg számukra. Az állandó bántalmazás vagy kontroll aláássa az önállóságot és magabiztosságot, ami döntési nehézségekhez és határozatlansághoz vezethet. Például a gyermekkori traumák – a bántalmazás vagy elhanyagolás –, a mentális egészségügyi problémák – mint a depresszió, szorongás vagy poszttraumás stresszzavar –, illetve az erőszakos viselkedést elfogadó környezet növelheti az önsértő viselkedés kockázatát.

– Hová fordulhat segítségért az érintett, vagy a családja?

– Számos támogatási lehetőség áll rendelkezésre: a pszichoterápia és támogató kapcsolatok mellett kríziskezelési központok és forródrót-szolgáltatások is nyújtanak segítséget. Ezen kívül online fórumok és támogató csoportok is hasznosak lehetnek. A jogi segítségnyújtás, valamint az orvosi és mentális egészségügyi ellátás szintén alapvető fontosságú a gyógyulási folyamatban. Ezen felül a társadalomnak is jelentős szerepe van az öncsonkítás és bántalmazás elleni küzdelemben. Felvilágosító programok és oktatás révén segítenie kell az érintetteket és a környezetükben élőket abban, hogy jobban megértsék ezeket a problémákat.

– Mit tehetnek a szülők és a pedagógusok a megelőzés érdekében?

– Fontos lépéseket kell tennünk a biztonságos környezet kialakításától kezdve a hatékony konfliktuskezelési és kommunikációs képzésekig, valamint a megfelelő jogi védelmi intézkedések bevezetéséig. Ehhez elengedhetetlen, hogy a szülők, tanárok és gondviselők felkészülten felismerjék és kezeljék az ilyen helyzeteket. Az oktatási programok és tájékoztatás, a kommunikációs készségek fejlesztése, az empátia és megértés erősítése, valamint a közösségi támogatás mind fontos részei ennek a folyamatnak. Ezen felül az iskolai protokollok kialakítása, továbbképzések lehetősége és az érzelmi tanítási programok integrálása a tananyagba. A pszichológiai és tanácsadói támogatás is kulcsfontosságú lehet, illetve a közösségi összefogás és az online platformok jelentősége sem elhanyagolható. Tudatformáló és tájékoztató tartalmak, online közösségi támogató csoportok, kríziskezelő és tanácsadó platformok mind hozzájárulnak a probléma kezeléséhez és az áldozatok támogatásához. A társadalomnak is komoly szerepe van az öncsonkítás és bántalmazás elleni küzdelemben, ezért elengedhetetlen az intézkedések, támogatási szolgáltatások és a társadalmi normák megváltoztatása. Ez segíti abban, hogy a közösség felelősséget vállaljon és aktívan cselekedjen az öncsonkítás és bántalmazás megakadályozása érdekében. A tudatformáló és tájékoztató tartalmak, online közösségi támogató csoportok, kríziskezelő és tanácsadó platformok, online oktatási és tréningprogramok, valamint kapcsolati és kommunikációs eszközök mind hozzájárulhatnak a probléma kezeléséhez és az áldozatok támogatásához.

V. B.
               
Fotó: Fantoly Márton
                

Kövessen minket a Facebookon is!