Helyi hírek 2024. június 19. 10:00

Irodabotrány – lemondásra szólították fel Kis-Szeniczey Kálmánt

Irodabotrány – lemondásra szólították fel Kis-Szeniczey Kálmánt
„Az LMP megyei elnöke így hordott haza fillérekért egy egész irodát Kiskunfélegyházán” címmel még május 17-én jelent meg a Magyar Nemzet online felületén az az írás, ami oly mértékben felborzolta a kedélyeket a félegyházi képviselő-testületben, hogy képviselőtársa Facebook-posztban szólította fel lemondásra az érintett Kis-Szeniczey Kálmánt.



Bense Zoltán a kampányidőszakban megjelent cikkből szerzett tudomást a pár évvel ezelőtti ügyről, ami „a maga pitiánerségével is bicskanyitogató, hogy mire volt képes egy közéleti ember, amikor közvagyont bíztak rá” – írta az újraválasztott képviselő. Hozzátette: a választásokig nem emelt szót az ügyben egyrészt a választás tisztasága miatt, másrészt azért, hogy a felmerülő kérdéseit „kampányvádak” címén ne lehessen félresöpörni. Most azonban nyílt kiállást és a morális felelősség felvállalását követeli a politikustól a Kiskunfélegyházi Víziközmű Társulat megszűnésének idejére datált ügy miatt.

Bense Zoltán leszögezi: maga is utánajárt az országos lap online felületén megjelent írás minden egyes állításának, amit egyébként bárki más is megtehet. A közérdekű adatigénylésre megküldött dokumentumokra hivatkozva azt állítja a cikk, hogy miután a Kiskunfélegyházi Víziközmű Társulat befejezte tevékenységét, a szervezet elnöke (Kis-Szeniczey Kálmán) és irodavezetője úgy intézték, hogy fillérekért megvásárolhassanak gyakorlatilag minden mozdítható eszközt. „Filléres áron – összesen 40 ezer forintért – jutottak olyan elektronikai eszközökhöz és különböző háztartási gépekhez, amelyeknek a beszerzési értéke 1,76 millió forint volt, a Szeniczeyéknek történő értékesítésükkor pedig 629 ezer forintot értek” – olvasható a cikkben, amely kitér a részletekre is:

„Kis-Szeniczey és irodavezetője mindössze tíz-, illetve ötezer forintért jutott birtokába egy-egy komplett számítógépnek a hozzájuk tartozó operációs rendszerrel együtt, amelyeket korábban 400 ezer forintért szerzett be a víziközmű társulat. Öt-öt ezer forintért jutottak hozzá egy Samsung Galaxy S6 típusú mobiltelefonhoz, valamint egy ASUS márkájú notebookhoz a tartozékokkal együtt. Emellett számos egyéb tárgyon osztoztak, amelyekért csupán néhány ezer forintot tettek le.

A felsorolt eszközök után a legtöbbet – 3500 forintot – egy Canon márkájú lézernyomtatóért fizettek. Ezerötszáz forint ellenében vittek haza egy Gorenje hűtőszekrényt, egy ugyanilyen márkajelzésű mikrohullámú sütőt pedig csak egy ezresért.”

– A kiskunfélegyházi képviselő-testületben ilyen embernek nincs helye. Ezért a tények, és az azokat alátámasztó iratok ismeretében felszólítom Kis-Szeniczey Kálmánt, hogy azonnali hatállyal távozzon a képviselő-testületből és októberben se vegye fel újabb mandátumát! Én magam semmilyen együttműködést nem tudok elképzelni a jövőben azzal, aki a város és a köz ügye fölé helyezi saját anyagi érdekeit. Arra kérem a képviselő-testület többi tagját is, pártpolitikai beállítottságtól függetlenül, hogy ne hallgassanak, mutassunk legalább ebben egységet és határolódjanak el az ilyen személyektől. Megkérem az őt támogató szervezetet is, hogy Kis-Szeniczey Kálmán helyett feddhetetlen képviselőt delegáljon a képviselő-testületbe, akivel együtt tudunk dolgozni a város fejlődéséért! – írta közösségi oldalán Bense Zoltán.

A témában természetesen Kis-Szeniczey Kálmánnak is megadtuk a válaszadás lehetőségét. Az alábbi kérdéseket juttatuk el hozzá:

– Igaz-e, hogy Ön is tagja volt annak a 3 tagú elszámoló bizottságnak, amely az értékesített eszközök áráról döntött, kvázi saját magának is megszavazta a cikkben felsorolt kedvezményes értékesítési árakat? Mi a véleménye erről?

– Miközben a víziközmű társulat valamennyi ingó vagyonának az önkormányzat a jogszerű jogutódja, az ülésen – a rendelkezésre álló iratok alapján – az hangzott el, hogy a társaság eszközeit selejtezni kell vagy értékesíteni indokolt. Kérem, jelölje meg azt a jogszabályt, ami ezt alátámasztja!

– Szíveskedjék magyarázatot adni arra, hogy az 1,76 millió forint beszerzési értékű, és az értékesítéskor 629 ezer forint könyvelési értéken nyilvántartott eszközöket mi alapján értékelték 40 ezer forintra? Milyen számviteli szabályokat vettek figyelembe, amikor fejenként 20 ezer forintban állapították meg a felsorolt tárgyak együttes árát?

Kis-Szeniczey Kálmán a felvetett kérdésekre konkrét választ nem adott. Hangsúlyozta, hogy az elszámoló bizottság tagjait a társulat küldöttgyűlése választotta meg. Egyebekben aláhúzta álláspontját, amely szerint mindenben a jogszabályok alapján jártak el, az értékesítések pedig a számviteli politikájuknak megfelelően zajlottak. A társulat által kedvezményes áron magánszemélyeknek értékesített irodatechnika az átadás-átvételi eljárás alatt külön megállapodással, adásvételi szerződéssel teljes egészében az önkormányzat tulajdonába és használatába került, abból az érintett magánszemélyeknek semmilyen anyagi hasznuk nem származott. Az önkormányzat képviseletében az adásvételi szerződést aláíró személy a vételárat nem kifogásolta, azt a szerződés aláírásával elfogadta. (Kis-Szeniczey Kálmán válaszait a cikk végén változtatás nélkül közöljük.)



A témában megkerestünk néhány képviselőt is. Horváth Tamás érdemben nem válaszolt kérdéseinkre, Kollár László elmondta: – Olvastam a cikket, ami részletesen kielemzi, és adatokkal, tényekkel alá is támasztja a történetet. Már a víziközmű társulat megszűnése idején is hallottam ezzel kapcsolatban dolgokat, de városi szóbeszédként kezeltem és nem foglalkoztam vele. Engem akkoriban az érdekelt leginkább, hogy a víziközmű társulat a feladatát betöltötte, az elszámolás megtörtént, a maradványösszegeket az érintettek visszakapták. Azt nem is feltételeztem, hogy használt irodai eszközök elszámolására figyelmet kellene fordítani. Én azt gondolom, hogy amennyiben Kis-Szeniczey Kálmán tisztázni szeretné magát e vádak alól, hozza nyilvánosságra a cikk állításait cáfoló bizonyítékait.


Kis-Szeniczey Kálmán feltett kérdéseinkre megküldött válaszait az alábbiakban változtatás nélkül közöljük:

Igaz-e, hogy Ön is tagja volt annak a 3 tagú elszámoló bizottságnak, amely az értékesített eszközök áráról döntött, kvázi saját magának is megszavazta a cikkben felsorolt kedvezményes értékesítési árakat? Mi a véleménye erről?

– A víziközmű társulat elszámoló bizottságának tagjait a társulat küldöttgyűlése választotta meg 2016-ban. A bizottság egyik tagja volt a társulat és egyben az intézőbizottság korábbi elnöke. Ez megfelelt a szokásos gyakorlatnak, hiszen a napi ügyeket másfél évtizedig ellátó ügyviteli tapasztalat fontos volt. Másrészt egy szövetkezet korábbi végelszámolójaként rendelkeztem már ezirányú referenciával. Sohasem tettem a személyemre vonatkozó bármilyen juttatásra javaslatot és tartózkodtam is ezek megszavazásától.

*  *  *

Miközben a viziközmű társulat valamennyi ingó vagyonának az önkormányzat a jogszerű jogutódja, az ülésen – a rendelkezésre álló iratok alapján – az hangzott el, hogy a társaság eszközeit selejtezni kell vagy értékesíteni indokolt. Kérem, jelölje meg azt a jogszabályt, ami ezt alátámasztja!


– A Kiskunfélegyházi Víziközmű Társulat önálló jogi személy volt és jogutód nélkül szűnt meg egy elszámolási eljárás keretében. Az elszámolási eljárást a 160/1995. (XII. 28.) Korm. rendelet speciális rendelkezései alapján folytatta le a társulat Elszámoló Bizottsága. Munkánkat a küldöttgyűlés korábbi döntései szerint megbízott külső szakértők, jogi és pénzügyi tanácsadók, valamint a társulat könyvvizsgálója segítette. A folyamat korábbiaknál is aktívabb részese volt az Ellenőrző Bizottság jogi végzettségű elnöke. Az Elszámoló Bizottság szükség szerint eseti munkamegbeszéléseket tartott, valamint három formális ülésen hozott az elszámolás menetét érintő döntéseket, amelyekről feljegyzések, illetve jegyzőkönyvek készültek.

*  *  *

Tisztelettel kérem, hogy szíveskedjék magyarázatot adni arra, hogy az 1,76 millió forint beszerzési értékű, és az értékesítéskor 629 ezer forint könyvelési értéken nyilvántartott eszközöket mi alapján értékelték 40 ezer forintra? Milyen számviteli szabályokat vettek figyelembe, amikor fejenként 20 ezer forintban állapították meg a felsorolt tárgyak együttes árát?


– A társulat 2017. szeptember 21-én tartott Küldöttgyűlése egyhangúlag elfogadta az elszámoló bizottság beszámolóját az elszámolási eljárás lefolytatásáról, valamint szintén egyhangú szavazattal döntött az elszámolási zárómérleg elfogadásáról. Az eladható ingó vagyontárgyak értékesítése, illetőleg a szükség szerinti selejtezések az elszámoló bizottság határozatai alapján már ezt megelőzően megtörténtek. A társulat önkormányzati tulajdonba kerülő és átadandó ingó és ingatlan vagyontárgyakkal, valamint vagyoni értékű jogokkal a zárómérleg elfogadásakor nem rendelkezett. A tárgyi eszközök kezelése, értékcsökkenése, selejtezése, értékesítése a társulat számviteli politikájának megfelelően, az EB állásfoglalásainak figyelembevételével történt. A tárgyi eszközök és a befektetett pénzügyi eszközök értéke a beszámolási időszakban 0 Ft volt. A társulat által kedvezményes áron magánszemélyeknek értékesített irodatechnika az átadás-átvételi eljárás alatt külön megállapodással, adás-vételi szerződéssel teljes egészében az önkormányzat tulajdonába és használatába került, abból az érintett magánszemélyeknek semmilyen anyagi hasznuk nem származott. Az önkormányzat képviseletében az adásvételi szerződést aláíró személy a vételárat nem kifogásolta, azt a szerződés aláírásával elfogadta.
            

Kövessen minket a Facebookon is!