A magyarság jövője a Kárpát-medencében
A magyarság jövője abban a térben képzelhető el, ahol 1100 éve él. Bár a határok megváltoztak, a korábban összetartozó területi egységek újra összekapcsolhatóak a gazdaság és az oktatás eszközeivel. Ez azért is sürgős, mert az erdélyi a felvidéki a kárpátaljai és a délvidéki magyarság létszáma az elmúlt negyedévszázadban megfogyatkozott. Erről is szó esett a Nemzetstratégiai Kutatóintézet május 8-i rendezvényén, melynek a Kecskeméti Főiskola GAMF kara adott helyszínt. Szász Jenő az intézet elnöke arról beszélt, hogy 1992-ben Erdélyben 1,7 millió ember vallotta magát magyarnak, ma már csak 1,238 millió.
Nem jobb a helyzet az egykor elcsatolt területek más részein sem, mondta. A kormány egyre több programot indít annak érdekében, hogy megőrizhessék identitásukat a kisebbségben élő nemzettársaink. A témát érintette Kovács Árpád a Költségvetési Tanács elnöke, aki azt mondta, hogy az idén 45 milliárd forint jut határon túli támogatásokra. A témával kapcsolatban felszólalt Jakab István a MAGOSZ elnöke, Zombor Gábor egészségügyi államtitkár, Czunyiné Bertalan Judit köznevelésért felelős államtitkár is, Gaál József Kecskemét alpolgármestere is.
Fotó: szekelyhon.ro
