Mostantól a város címere fogadja a Félegyházára érkezőket
Képgaléria
– Nincs mit szépíteni ezen: a félegyháziak nem tudták megszeretni a Petőfi lakótelepi körforgalomnál elhelyezett, forgó piramist formázó köztéri alkotást – mondja Horváth Gábor, aki a körzet képviselőjeként gyakran szembesült e témában az itt élők negatív véleményével.
Ma már maga az alkotó is úgy véli, hogy annak idején nem volt kellően átgondolt a Petőfi szökőkút kidolgozása és felállítása. Bozóki István kőfaragó mester, díszítő szobrász ezért is fogadta különös örömmel a városvezetés megkeresését egy olyan új, Félegyháza címerét is megjelenítő térplasztika elkészítésére, amely méltó dísze lehet az ötös főút irányából érkezőket fogadó körforgalomnak.
A félegyházi képviselő-testület még 2016. szeptemberi ülésén hozott határozatot a Petőfi- szökőkút elbontásáról és az új térplasztika elhelyezéséről.
– A Petőfi- szökőkút elkészítése elsősorban műszaki kihívást jelentett számomra, és a forgalombiztonsági előírások is megkötötték a kezemet. A legnagyobb gond az volt, hogy a rövid határidő miatt nem volt eléggé átgondolt az elképzelés. Azzal például senki sem számolt (én sem), hogy a mohásodás és algásodás megelőzése miatt meglehetősen agresszív vegyszerekkel kezelt vizet a szél a környező növények közé viszi, ezzel gyakorlatilag tönkretéve azok életterét – foglalja össze az előzményeket Bozóki István.
– A tervek még tavaly elkészültek, Szabó Ildikó művésztanár közreműködésével. Polgármester úr kérésére Félegyháza címerét igyekeztünk úgy megjeleníteni, hogy az egyrészt a térben körbejárható elemként minden irányból értelmezhető legyen, másrészt az alkotás a maga jelképrendszerében és műszaki megoldásaiban is méltó első benyomást nyújtson a városba érkezők számára – tette hozzá.
A címert tartó posztamens két holdsarló, vagy más értelmezésben sziklevél lett, ami egyrészt a Sarlós Boldogasszony szimbólumát, mint Félegyháza egyik legősibb jelképét jeleníti meg, másrészt pedig utal a város mezőgazdasági kötődésére is. Bozóki István szerint a tervezési folyamat során egyfajta együttgondolkodással álltak össze egységgé a részletek. Az szinte kínálta magát, hogy a kívánt kecsességet, lágyságot, a címer áttört mintázatát is megjeleníteni képes alumínium öntvénnyel érjék el. A sötét antracitos árnyalat antikolása pedig adódott a város többi fém köztéri alkotásának színéből. Ugyanis az öntöttvas angyaloskút és a szintén alumínium öntvény I. világháborús katonát ábrázoló szobor annak idején olajbeégetéssel lett antikolva.
A lebontott Petőfi szökőkutat egyébként a KVI telephelyére szállították, míg a gépészet a helyszínen maradt, és hamarosan ráépítik a körforgalomban kialakított virágoskert öntözőrendszerét. Bozóki István szerint ez jó döntés. Ami pedig az alkotást illeti, örülne annak is, ha – kisebb beavatkozás után – megtalálná a helyét Félegyháza valamely közterén. Szerinte a példájából érdemes megtanulni például azt, hogy az ehhez hasonló döntések kiérleléséhez idő kell. „Szerencsére ez a folyamat elindult Félegyházán. Megbeszélés van, előretervezés és együttgondolkodás. És ez jó.” – mondja a kőfaragó mester.
A Petőfi lakótelepnél lévő körforgalomban az elhelyezett térplasztika mellett még egy gondosan megtervezett alkotás van születőben, mégpedig az évelőkkel és egynyári virágokkal vegyesen beültetett mintegy 300 négyzetméteres élettér. Ahogy Nagy Ágnes főkertész fogalmaz, a kialakított növényágyat a környező kunpusztai tájra jellemző virágos rét-mező ihlette. Ennek a hangulatát idézi a kiültetett színes virágmező.
– Mintegy 600 évelőt és hozzávetőlegesen ezer egynyári virágot ültettünk a területre, többek között díszfűfajtákat (tollborzfű, csenkesz, japánfű), cickafarkot, szellőrózsát, őszirózsát, kasvirágot, kúpvirágot, zsályát és margarétát, emellett egynyári rézvirágot, kakastaréjt, verbénát, díszgyertyát, zsályát, Kleopátra tűjét. A növények természetszerű foltokat alkotnak. A kiültetett növények mindegyike napfényt kedvelő, kiemelt gondozást nem igényel, a begyökeresedést követően átlagos öntözéssel jól megtartható – mondta el a főkertész.
Dr. Ónodi Izabella önkormányzati képviselő szerint a körforgalomban elhelyezett városcímer és a hozzá tartozó virágoskert a maga szimbólum rendszerével azt üzeni az ide érkezőnek, hogy ebben a városban tisztelettel gondolnak az ősökre.
Az elhelyezett térplasztika fő motívuma a félegyházi címer, anyagát tekintve grafitszürkére antikolt, kb. 120 cm magas alumínium öntvény, áttört akantuszlevél mintával és plasztikával. Kecskemét és Szeged irányából egyaránt ugyanaz a címer látható. A tartóelem két darab egymás mellett eltolt, élére állított, gránitból faragott sarló, amely a város első templomának Sarlós Boldogasszony szimbólumára utal, másrészt formailag a földből kisarjadó sziklevél motívum a régi mezővárosi jelleget szimbolizálja. A talppal ellátott térplasztika – a 120 centiméteres alumínium öntvény címerrel együtt – 3 méter magasságú, amit két darab LED reflektor világít meg.
T. T. – H. S.
Fotó: Kürti László
