Bugaci értékek
Képgaléria
A bugaci Ősborókás az egyik legismertebb magyar borókások egyike, a Kiskunsági Nemzeti Park törzsterületének része, országos jelentőségű védett természeti terület. Növény és állatvilága kiemelkedő jelentőségű, több Magyarországon egyedülálló növény és állatfajjal rendelkezik.
A bugaci Ősborókás több tízezer éves, vagyis korábbi földtörténeti korból fennmaradt növénytársulás. Európában egyedülálló flórája rendkívül fontos, megőrzendő, védendő értéket hordoz magában. Sajnos 2012 tavaszán mintegy 900 hektáron leégett. A tűzzel érintett élőhelyek, fajok eltérő mértékben károsultak vagy semmisültek meg és túlélésük is igen változó. Az épségben maradt területek azonban megőrizték a tűzkár előtti természeti környezet értékeit az utókor számára.
Bugacpuszta a legismertebb magyar puszták egyike. Egyedülálló kulturális és természeti kincseivel – így növény és állatvilágával, a hajdan itt élt pusztai pásztornép eszközeinek, szokásainak megőrzésével, hagyományai ápolásával – egész Bács Kiskun megye identitásának része.
A 19. század utolsó évtizedében Kada Elek kezdeményezésére több neves író, költő, festőművész kereste fel Bugacpusztát, itt tanulmányozta a puszta néprajzi értékeit és a nomád pásztorélet titokzatos világát a híres természettudós, Herman Ottó is. Idegenforgalmi látványosságként az 1930-as években fedezték fel a hazai és külföldi turisták számára. A Pásztormúzeum és a pusztán felépített pásztorépítmények, továbbá a csikósok ügyességi bemutatója ma is vonzó látványosság. Turisták ezrei vitték, és viszik ma is magukkal innen a világ legkülönbözőbb részeire a „Pusztaötös” látványának élményét, amikor a csikós a három első vágtázó ló mögötti kettőnek a hátán áll, s nem is a kezében tartott szíjakkal, hanem a lábaival irányítja a vágtató lovakat.
Bugac külterületén, annak felsőmonostori határrészében állt az Árpád-korban az eddig csak történeti forrásokból ismert Pétermonostora település. Ezt a 2011 és 2013 között zajló régészeti ásatásoknak köszönhetően ma már bizonyos. A környéken egyedülálló kolostor-együttes és az azt körbeölelő nagy település Magyarországon kiemelkedően gazdag régészeti leletanyaga azt is egyértelműen igazolja, hogy ez a hely volt a 12-13. században a Homokhátság központja.
Pétermonostora település fennállásának csaknem 500 évéről az IPA pályázatok segítségével beindult nagyszabású, szisztematikus régészeti kutatások révén ma már igen sokat tudunk. Az elmúlt évek legnagyobb hatású középkori régészeti ásatásának leletei hozzájárulnak annak bizonyításához, hogy a tatárjárást megelőző száz év volt Magyarország egyik, ha nem a leggazdagabb időszaka. A Kiskunsági Homokhátságon egyedülálló kolostor-együttes különleges jelentőségű kulturális érték, példátlan gazdagságú tárgyi hagyatéka folytán országos viszonylatban is kiemelkedő.
