Közélet 2014. augusztus 4. 08:30 Forrás: MTI

Választási kisokos

Választási kisokos
Az októberi önkormányzati választás lebonyolításának szabályait több törvény és miniszteri rendelet határozza meg.

Az alaptörvény rögzíti: Magyarországon a helyi közügyek intézése és a helyi közhatalom gyakorlása érdekében helyi önkormányzatok működnek. A helyi önkormányzat feladat- és hatásköreit a képviselő-testület gyakorolja, a helyi képviselő-testületet a polgármester vezeti, a megyei közgyűlés elnökét a testület saját tagjai közül választja.

Az alaptörvény meghatározza a választás alapelvét: a helyi önkormányzati képviselőket és polgármestereket a választópolgárok általános és egyenlő választójog alapján, közvetlen és titkos szavazással, a választók akaratának szabad kifejezését biztosító választáson, sarkalatos törvényben meghatározott módon választják.

Az alaptörvény rendelkezik a választás időpontjáról is: a helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek általános választását a helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek előző általános választását követő ötödik év októberében kell megtartani.

Ott rögzítik azt is, hogy a helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek választásán ki választó és ki választható: a Magyarország területén lakóhellyel rendelkező minden nagykorú magyar állampolgárt megilleti az a jog, hogy a helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek választásán választó és választható legyen (aktív és passzív választójog).

Részt vehetnek a választásban a magyarországi lakóhellyel rendelkező uniós állampolgárok, és megilleti a választási részvétel joga a (szintén magyarországi lakóhellyel rendelkező) menekültként, bevándoroltként vagy letelepedettként elismert nagykorú személyeket is.

Önkormányzati képviselővé, polgármesterré és főpolgármesterré a magyar állampolgárok akár magyarországi lakóhely hiányában is választhatók. Az Európai Unió más tagállamának nagykorú állampolgára helyi képviselővé, polgármesterré, főpolgármesterré viszont csak akkor választható, ha van magyarországi lakóhelye. A menekültként, bevándoroltként vagy letelepedettként elismertek nem lehetnek választott tisztségviselők az önkormányzatokban.

Nincs választójoguk (sem aktív, sem passzív) a kiskorúaknak és azoknak, akiket bűncselekmény elkövetése vagy belátási képességük korlátozottsága miatt a bíróság a választójogból kizárt.

A helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek választásáról szóló 2010. évi L. törvény meghatározza a választókerületek, szavazókörök kialakításának szabályait, az összegyűjtendő ajánlások számát, a választás rendszerét és az eredmény megállapításának szabályait.

A választások további szabályait a választási eljárásról szóló 2013. évi XXXVI. törvény (Ve.) foglalja össze. Rögzíti a választási eljárás alapelveit is, ezek: a választás tisztaságának megóvása, az önkéntes részvétel a választási eljárásban, az esélyegyenlőség a jelöltek és a jelölőszervezetek között, a fogyatékossággal élő választópolgárok joggyakorlásának elősegítése, a jóhiszemű és rendeltetésszerű joggyakorlás, valamint a választási eljárás nyilvánossága.

Emellett a Ve. foglalkozik a választójogosultság nyilvántartásával, a választási szervekkel, a választási kampánnyal, az ajánlással, a szavazással, a szavazatok összesítésével, a szavazatszámlálással, az eredménymegállapítással és a jogorvoslattal.

A büntető törvénykönyv (Btk.) is foglalkozik a választással: rögzíti a választás, a népszavazás és az európai polgári kezdeményezés rendje elleni bűncselekmény tényállását, és azt, hogy aki ezt elköveti, három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő. A Btk. az információs rendszer vagy adat megsértése körében rendeli büntetni azt is, aki a választási számítástechnikai rendszerbe jogosulatlanul belép, az ott tárolt adatokat jogosulatlanul megváltoztatja vagy törli.

Több miniszteri rendelet is meghatározza a törvények mellett a választási eljárás egyes részletszabályait, a választás lebonyolításának egyes kérdéseit. A 2/2014. IM rendelet az önkormányzati választás, az 5/2014. IM rendelet pedig a nemzetiségi választás határidőit és határnapjait határozza meg, a 17/2013. KIM-rendelet a központi névjegyzék és egyéb választási nyilvántartások vezetéséről, a 3/2014. IM rendelet választás költségeinek normatíváiról, tételeiről, elszámolási és belső ellenőrzési rendjéről szól. A 4/2014. IM rendelet az önkormányzati választáson és a nemzetiségi választáson a választási irodák hatáskörébe tartozó feladatok végrehajtásának részletes szabályairól és a választási eljárásban használandó nyomtatványokról szól.
 

Kövessen minket a Facebookon is!