Vikszos bajszom úgy áll, mint ha...

Ritkán találkozhatunk ennyi bajuszos férfival Félegyháza utcáin, mint amennyit augusztus 18-án láthattunk sétálni, büszkén viselve arcuk ékét. Nem véletlen volt a sokadalom, hiszen ekkor rendezték meg a XI. Kunsági Bajuszfesztivált. A bajuszos seregletet, a közönséget és a szervezőket Csányi József polgármester köszöntötte a sportcsarnok melletti színpadon. Szilágyi Péter, a Magyar Bajusztársaság elnöke és Gulyás László főszervező szintén szóltak néhány kedves szót a megjelentekhez.

Megnyitójában a polgármester elmondta: – Láthatjuk, hogy komoly hagyománnyá vált Félegyházán az elmúlt több mint tíz év alatt ez a fesztivál. Valljuk be őszintén, hogy vagyunk egy páran férfiak, akiknek az arcszőrzete kissé hiányos. Ennek ellenére minden évben szívesen és érdeklődve tekintjük meg, hogy miként változik a bajuszdivat, és miként őrzik a régi formákat a hagyományőrzők.

Olyan rendezvényről tudunk itt beszélni, ahol a látogatók mindig tudnak újdonsággal találkozni. Köszönöm ezt a rendezvény főszervezőjének, Gulyás Lászlónak, köszönöm azt, hogy évek kitartó és szorgalmas munkával megszervezte, kézben tartja. Szeretnénk, ha évek múlva is itt lehetnénk és csodálhatnánk a bajuszcsodákat – tette hozzá Csányi József.

– A férfi arcszőrzete jellegzetes és jellemző formája a magyar viseletkultúrának. A magyar bajusz jelkép és szimbólum, egyben nemzeti jellegzetesség is. Jelezte egykor és ma is az emberi életút során a korszakváltást, a legényből férfivá érést, de emellett a tiszteletet és a megbecsülést is. Formája, jellegzetes magyar viselte pedig megkülönböztető volt. A magyar bajusz azonban nemcsak önmagában élő hagyomány, hanem nagyon gazdag szokásvilág kapcsolódik hozzá – mondta köszöntőjében Szilágyi Péter.

Gulyás László főszervező arról beszélt, hogy több mint tizenkét évvel ezelőtt fogalmazódott meg a fesztivál ötlete. – Azt láttam, hogy igen kevés ember ereszt szőrt a szája szélén, pedig nekünk magyar embereknek ez évezredes hagyományunk. És hogy miért Kiskunfélegyházán szervezzük? Azért, mert 1848-ban Rózsa Sándor Kossuth Lajos menlevelét Jókai Mór hozta ide Kiskunfélegyházára. Ezután Rózsa Sándor beállt a szabadságharcosok sorába, százötven fős csapatával jeles eredményeket ért el Délvidéken. A csapat tagjai valamennyien bajuszt viseltek – tette hozzá.

A megnyitó után Papp Johanna kiállítását tekinthették meg a Rocktárban.

A verseny délután kettőkor kezdődött. Az eredményhirdetéskor a jászberényi származású Járomi Zsolt nyerte el a Kunsági Bajuszkirály címet.

A verseny ideje alatt és utána a színpadokon jeles előadók szórakoztatták a gyerekeket és az érdeklődő felnőtteket.