Palackozott víz vagy csapvíz: itt vannak az érvek
Borítókép: pexels.com illusztráció
A katalán kutatók a palackok teljes életciklusára vetítve vizsgálták meg azt, mennyire terhelik a környezetet: a nyersanyag előállításától kezdve a gyártáson, szállításon, elosztáson és elfogyasztáson át a hulladékkezelésig. Csak az Egyesült Államokban évi 1,5 millió hordónyi olajat használnak fel arra, hogy PET-palackokat készítsenek – ez a mennyiség százezer háztartás energiaellátását tudná fedezni. Mindezen túl ráadásul még üzemanyag is szükséges az üzletekbe történő szállításhoz, ami károsanyag-kibocsátással is jár – írja az Euronews hírére hivatkozva az Infostart.
Az 1,35 milliós lakosságú Barcelonában az emberek hatvan százaléka fogyaszt palackozott vizet legalább időnként: a kutatók azt is kiszámították, hogy ha minden barcelonai palackozott vizet kezdene el fogyasztani, annak nyersanyagigénye 70 millió euró lenne évente, és 1,43 faj halna ki a környezeti hatások következtében szintén minden évben. Ez ahhoz képest, hogy ha a teljes lakosság csapvizet inna, 1400-szor akkora hatást gyakorolna az ökoszisztémára és 3500-szor annyi erőforrást igényelne.
Az elmúlt években a palackozott víz fogyasztásának gyakorisága megnőtt az íze és illata mellett a marketingkampányok miatt, valamint azért is, mert az emberek bizodalma csökkent a csapvízben. Az ISGlobal kutatója, Cristina Villaneuva szerint ugyanakkor hiába jobb már a barcelonai vízminőség is, nem isszák többen ott sem a csapvizet.
Az egyik probléma a kémiai vegyületek, például a trihalometánok érzékelhető jelenléte. Innovatív lépésként a palackozott víz életciklusára vonatkozó adatokat is összehasonlították egy olyan keretrendszerrel, amelyet az egészség mérésére használnak. Megállapították, hogy a csapvíz egészségre jelentett kockázata csekély, háztartási szűrőrendszer használata pedig jelentősen csökkentette a kockázatot.
– Eredményeink azt mutatják, hogy mind a környezeti, mind az egészségügyi hatásokat figyelembe véve a csapvíz jobb választás, mint a palackozott víz – mondta Cathryn Tonne, az ISGlobal kutatója.
