A gyertya valamikor világítóeszközként volt ismert, napjainkban inkább hangulatteremtésre használjuk, és lakásunk díszeként gondolunk rá. Magyari-Benkő Gabriellának viszont több ennél: önkifejezés, művészet, hobbi. A kiskunfélegyházi Balázs Árpád Alapfokú Művészeti Iskola furulya- és kürttanára két évvel ezelőtt kezdett gyertyákat készíteni, és azóta hosszú utat járt be ezen az úton. Erről mesélt lapunknak.
Részletek
Ötven éve, azaz 1970. június 29-én, húsz lány és kilenc fiú sikeres esztergályos vizsgát tett a kiskunfélegyházi Kiskunhalasi Szakképzési Centrum Kossuth Lajos Szakképző Iskola és Kollégiumban. A július 18-i alkalomra Kovács Gábort is meghívták, aki az egyedüli most is élő pedagógusuk. A jó hangulatú vigalomról és az osztályközösség máig összetartó erejéről Csikósné Kiss Irma mesélt lapunknak.
Részletek
Sárkányok földjén címmel szervezett tábort az Aranyalma Népmesepont Kiskunfélegyházán, a Szakmaközi Művelődési Házban július 13. és 17. között. Nagy-Kovács Enikő, a Népmesepont munkatársa megkeresésünkre elmondta, hogy a tábor egy uniós pályázat finanszírozásából valósult meg már második éve. Idén a Dózsa György Általános Iskola 3-4. osztályos tanulói közül érkezett hozzájuk 20 fő. A részvétel díjmentes volt.
Részletek
Az országban egyedülálló Zenélő kerítést avattak július 20-án, a kiskunfélegyházi Százszorszép Óvodában. A tervezők nem titkolt szándéka az volt, hogy közelebb hozzák a különböző szociokulturális közegből érkező gyermekekhez a zene és a hangszerek iránti szeretetet. A különleges kezdeményezés és kivitelezés részleteiről Fricska Gyöngyi, intézményvezető-helyettes beszélt az ünnepélyes átadón.
Részletek
Elkezdődött az őzek párzási időszaka, ilyenkor nem ritka, hogy az állatok szokatlan időpontokban, nappal is megjelennek az utakon, ezért most körültekintőbben kell vezetni.
Részletek
Világszerte milliók életét keseríti meg a parlagfű okozta allergia. Magyarországon több mint kétmillióan szenvednek a tünetektől, továbbá a mezőgazdaságban gyomnövényként közvetlenül is gondot jelent, irtása éppen ezért fontos, és törvény szerint is kötelező.
Részletek
Bács-Kiskun megye dinamikusan fejlődő székhelye Kecskemét. Az Alföld szívében a Duna-Tisza közi Homokhátságon fekvő megyeszékhely sajátságosan magyar mezőváros, amelynek gazdasági jelentősége és munkaerő felszívó ereje meghatározó a térsége szempontjából. Olyan nagy magyaroknak volt szülővárosa, mint a Bánk bán írójának, Katona Józsefnek, a világhírű zeneszerző-, zenepedagógusnak, Kodály Zoltánnak. Neves képzőművészeket ihletett meg településünk, híres építészek tervezték épületeit, sajátságos hangulatúvá varázsolva a várost.
Részletek
Az augusztus 20-i államalapítás ünnepe kapcsán az alábbiak szerint változik a kiskunfélegyházi polgármesteri hivatal nyitvatartása és ügyfélfogadási rendje.
Részletek
A kiskunfélegyházi Kertész-Farkas János neve sokaknak ismerősen csenghet a városban. Megannyi jótékonysági rendezvény támogatója és nem utolsó sorban elismert tetoválóművész is. Évek óta Németország exkluzív szalonjaiban vendégtetoválóként tevékenykedik. A háromgyerekes családapa gondolt egyszer egy nagyot és elindult világot látni. Meg sem állt Írországig. Többek között ennek okáról kérdeztük.
Részletek
Móra Ferenc 1879. július 19-én született Kiskunfélegyházán. A magyar ifjúsági irodalom talán legkiemelkedőbb alkotója, tehetséges publicista. Szegedi munkássága során tehetsége nem korlátozódott az írásra: Móra oroszlánrészt vállalt az alföldi régészeti feltárások megszervezésében, a Kultúrpalota igazgatójaként pedig később a helyi kulturális életre is jótékony hatást gyakorolt. A város szülöttéről július 17-én emlékeztek meg szülőházánál és a Móra-téri szobornál. Koszorút helyeztek el a város vezetői, a Móra Ferenc Közművelődési Egyesület és a Petőfi Sándor Bajtársi Egyesület képviselői.
Részletek