Az újratelepült Félegyháza első évtizedei címmel tartott előadást május 11-én, a városi könyvtárban, Bánkiné dr. Molnár Erzsébet, az MTA doktora, a Móra Ferenc Közművelődési Egyesület tagja. Az ismertetőből kiderült, kik voltak a város első lakói, hogyan éltek, milyen szokásaik voltak.
Részletek
Félegyháziak is részt vettek az Énekel az ország koncerten, amit május 7-én, Budapesten, a Müpában tartottak. Körülbelül 700-an szerepeltek a Hollerung Gábor, a Budafoki Dohnányi Ernő Szimfonikus Zenekar zeneigazgatója által vezényelt Verdi Requiem műsoron. A fellépők között amatőr zenekedvelők és profi művészek is helyet kaptak. Molnár Elvira ének-zene és magyar szakos tanár, illetve Fantoly Márton, a Félegyházi Közlöny fotósa, a Kiskunfélegyházi Zenebarátok kórusának tagjai meséltek közös élményeikről.
Részletek
Kilencvenöt évesen elhunyt Máthé Erzsi Kossuth- és Jászai Mari-díjas színművész, érdemes és kiváló művész, a nemzet színésze, a Halhatatlanok Társulatának örökös tagja. A színésznőt a Kulturális és Innovációs Minisztérium saját halottjának tekinti.
Részletek
Vas László – ahogyan mindenki hívja Vas Laci – Félegyháza művészi világának egyik meghatározó alakja. Copfba kötött őszes haja, mély hangja a védjegye. Vele beszélgetve árad belőle a nyugalom. Karcos orgánumát manapság a Széljáró Balladásból ismerhetjük, azonban zenei pályája mintegy ötven évvel ezelőtt indult: ének-zenei általános iskolába járt, majd művésziskolákban tökéletesítette tudását, amatőr zenekarokban játszott. Évekig Európa neves helyein szórakoztatta a hallgatókat fellépéseivel.
Részletek
Most is hallom e dalt... Ez volt a mottója annak a Petőfi-estnek, amit két kulturális egyesület közösen szervezett meg a költő születésének 200. évfordulója tiszteletére, még áprilisban. Az esemény helyszíne Szeged volt ugyan, de témája kitért a szülővárosvitára is, ezért bennünket, félegyháziakat is érint.
Részletek
A Láng van szívemben előadás-sorozat következő eseménye volt május 3-án, szerdán a Petőfi Sándor Városi Könyvtárban. Az érdeklődők Petőfi korának búzájáról és kenyeréről hallhattak.
Részletek
Vajon milyennek látta a művész Petőfit a vászon előtt? És ki látta igazán jól? Az elmúlt évszázad alatt született Petőfi-ábrázolások változatossága felvetheti bennünk a kérdést, hogy valójában melyik művész melyik ábrázolása állhatott legközelebb Petőfi legszemélyesebb, legélethűbb, legpontosabb ábrázolásához? Vajon az egyes művészi technikák mennyire adják vissza a Géniusz költő jellemét, nemzeti identitást erősítő karakterét, melyek azok a karakterológia szempontjából is kiemelten fontos vonalak, amelyek már a papíron, vagy a vásznon Petőfi legjellemzőbb vonásait tükrözik.
Részletek
Vidám tavaszi hangversenyre várta az érdeklődőket a Kiskunfélegyházi Zenebarátok Kórusa április 29-én, szombaton.
Részletek
Egy tragikus végű szerelmi történet kibontakozását követhettük végig az óbecsei Perem Magyar Színházi Egyesület kétszereplős előadásában, április 26-án. A kiskunfélegyházi Móra Ferenc Művelődési Központban bemutatott színjáték Szabó Lőrinc költő életének állomásain kalauzolta végig a nézőket, akik egy titkos szerelmi háromszög olykor édes, máskor pedig szívet tépő nehézségeit láthatták.
Részletek
Április 18-án – az elszabadult energiaárak miatt elrendelt több hónapos kényszerbezárás után – újra megnyitotta kapuit a látogatók előtt a Kiskun Múzeum. Mészáros Mártával az elmúlt időszakról, a folyamatban lévő felújítási munkákról és a tervekről beszélgettünk.
Részletek