Kiskunfélegyháza adott otthont a XI. Országos Mélyrézfúvós Versenynek. A Kiskunfélegyházi Alapfokú Művészeti Iskola koncerttermében az ország 56 legjobb fiatal bariton- és tenor kürtöse, valamint harsonása mutatta be produkcióját a rangos zsűri előtt. A vendéglátó iskolából hárman jutottak a döntőbe, a megmérettetés végén mindannyian dobogós helyen végeztek.
Részletek
Bodor Miklós grafikusra, képzőművészre emlékeztek születésének 90., halálának 5. évfordulóján a városi könyvtárban. A képzőművész munkássága 1965-től 1969-ig kötődött Kiskunfélegyházához. Volt népművelési felügyelő a városházán, vezette a művelődési központot, képzőművészkört irányított, és Falu Tiborral közösen irodalmi kört alapított. Első önálló kiállítása is Félegyházán volt 1963-ban, a Kiskun Múzeumban.
Részletek
Csütörtöktől már a mozikban is vetítik Nemes Jeles László filmjét, a cannes-i filmfesztiválon négy díjjal kitüntetett Saul fiát, ami nem tipikus holokausztfilm: teljesen új megvilágításba helyezi a koncentrációs táborok borzalmait. A film elnyerte Cannes-ban a zsűri Nagydíját, a külföldi kritikusok Fipresci-díját, a filmek technikai megvalósításáért járó Vulcan-díjat (Zányi Tamás hangmérnöki munkáját külön kiemelték), és a Francois Chalais francia újságíróról elnevezett díjat, amit olyan filmeknek szokás adni, amelyek valamilyen társadalmilag fontos témával foglalkoznak. A rendező szándéka szerint néhány moziban 35mm-es kópiáról látható majd a film, illetve több angol feliratos vetítés is lesz.
Részletek
A tiszavirágzásról készített fotóival harmadik díjat nyert az idei, 33. Magyar Sajtófotó Pályázat Természet és tudomány sorozat kategóriában a félegyházi születésű Faragó Csaba.
Részletek
Nagy Czirok László „Lótartás a Kiskunságon” című kötetét mutatták be június 3-án A Kiskun Múzeumban. A polgármesteri köszöntő, valamint Pázmándi Judit és Vas László népzenei produkciója után Szakál Aurél, a kiskunhalasi Thorma János Múzeum igazgatója ismertette a kötetet a hallgatósággal.
Részletek
A 19-20. század fordulóján a félegyházi gimnáziumban érettségizett diákok az iskola elvégzése után is tartották egymással a kapcsolatot. Közülük azok, akik Budapestre költöztek, az 1920-as években megalakítottak egy baráti kört, a havonta egyszer összejövő „Félegyházi Vén Diákok Társaságát”.
Részletek
Jókai Mór (1825-1904) nagy magyar regényíró irodalmi érdemei elvitathatatlanok. Így gondolták ezt kortársai is, s ennek jegyében rendeztek 1894-ben nagy ünnepséget Jókai írói pályájának ötven éves évfordulója alkalmából.
Részletek
Közel félszáz érdeklődő jelenlétében május 28-án nyílt meg a török képző- és iparművészet sajátos ágának, az úgynevezett „ebru” technika egyedi alkotásainak kiállítása.
Részletek
Csizmadia Krisztina festőművésznek, a Dulity Tibor Alkotótábor tagjának nyílt kiállítása május 23-án a Móra Ferenc Művelődési Központban. „Képein keresztül megmutatta belső lelki világát is. Látjuk, hogy tele van érdeklődéssel, figyelemmel, elhatározással.” Ezekkel a mondatokkal kezdte a kiállítás megnyitóját Rátkai Zsuzsanna.
Részletek
Pünkösd ünnepe húsvét után a legrégibb ünnepünk. Története visszanyúlik az Ószövetség világába. Mózes korától kezdve húsvét után hét héttel tartották a „hetek ünnepét”, amelyet hellenista hatásra pentékoszténak neveztek. Az ötvenedik nap eredetileg aratási, hálaadási nap volt. Nyelvünk - számos más nyelv között - ebből származtatja az ünnep ma használatos nevét.
Részletek