„Kulturális Szalon” címmel új sorozat indult a Petőfi Sándor Városi Könyvtárban. A nyitó előadáson „A bomlás virágai. Budapest és Bécs az Osztrák-Magyar Monarchiában” címmel tartott előadást dr. Pallagi Mária történész, a SZTE Bölcsészettudományi Kar Történeti Intézetének oktatója április 3-án.
Részletek
Rajzpályázatra invitálta a Móra Ferenc Közművelődési Egyesület és a Petőfi Sándor Városi Könyvtár az ovisokat a Móra- emlékév apropóján. Az apróságokat arra kérték, hogy Félegyháza nagy mesemondójának egy-egy írásához készítsenek illusztrációt. A pályázati felhívásra 140 alkotás érkezett, amelyekből április 2-án nyílt kiállítás a könyvtárban.
Részletek
A Szakmaközi Művelődési Ház Szent János téren álló épülete a 19. század elején épült, klasszicista stílusban. Az ingatlant 1952-ben államosították és 1968. május 31-e óta működik művelődési házként. A patinás épületet az évtizedek során többen is üzemeltették. Az ingatlan tulajdonosa ma a Területi Művelődési Intézmények Egyesülete (TEMI), és a Szakmaközi Művelődési Ház Közhasznú Egyesület működteti az intézményt – magyarázza Rókus Tibor igazgató. Tőle tudom meg, hogy a civil házban talált otthonra a legtöbb félegyházi nyugdíjas klub, de itt tartják egyesületi összejöveteleiket a nagycsaládosok, mozgáskorlátozottak és a természet járók is.
Részletek
Még a szervezőket is meglepte, hogy közel 300 alkotás érkezett be „Az én Félegyházám, az én otthonom” című rajzpályázatra, amelyet a Kiskunfélegyházi Gazdaságfejlesztő és Munkahelyteremtő Egyesület hirdetett meg. A legjobb pályamunkából március 28-án nyílt kiállítás a Holló László Képzőművész Kör Petőfi téri galériájában. A díjakat Csányi József egyesületi elnök és Lezsák Sándor, az Országgyűlés alelnöke adta át a fiatal, lokálpatrióta művészeknek.
Részletek
II. Rákóczi Ferenc emléktábláját avatták fel március 27-én a József Attila Általános Iskolában. A félegyházi születésű alkotó, Pálfy Gusztáv domborművét az Együtt az Összevont Iskola Diákjaiért Alapítvány és a Rákóczi Szövetség támogatásának köszönhetően leplezhették le az iskola bejárata melletti homlokzaton – mondta el avató beszédében Mester Ernő az intézmény vezetője.
Részletek
Hetedik alkalommal rendezték meg az egészségnapot a Darvas József Általános Iskolában március 26-án. A nap során az alsó tagozatosok biológiai vetélkedőn, a táplálékpiramisról szóló interaktív előadáson és kézműves foglalkozáson vettek részt. A felsősök kupakokból készítettek képeket, a biológiai vetélkedő után pedig a háztartási kémiáról hallgattak előadást.
Részletek
A Szent Benedek Szakképző Iskola 37 diákja és 7 tanára Erdélyben ünnepelte március 15-ét. Testvériskolájuk, a Mircea Eliade Líceum meghívására utazott Segesvárra a csoport. Útjuk során meglátogatták azokat a magyar vonatkozású történelmi helyeket, amelyeket a történelemórákon már megismerhettek. Jó volt azonban a valóságban is látni azokat. Élmény volt számukra őseink lábnyomában lépkedni, és látni azokat az értékeket, amit nemzetünk nagyjai hoztak létre.
Részletek
„Ha nem tudok, nem táncolok.” – vallja magáról Lantos Szabolcs barátom, amatőr fafaragó és kiállításrendező, a kiskunfélegyházi civil kulturális élet egyik fontos mozgatórugója. Ezzel természetesen még az elején tisztázni akarja, hogy nincs elájulva portré ötletemtől, melynek elszenvedője lesz. Saját elmondása szerint most éppen nem akar üzenni semmit, mégis rengeteg mondanivalója van beszélgetésünk közben. Önmagát amatőrnek tartja, mégis profi módjára érinti meg munkáival a szemlélőt. A művészetről is így gondolkodik. Az alkotáshoz magány kell, befelé fordulás, a mondanivaló sikeres közvetítéséhez viszont közvetlenség és emberismeret.
Részletek
A Nyeregszemlét és a Hortobágyi Lovasnapokat népszerűsítő, lovas tematikájú képzőművészeti kiállítás nyílt „Lovak és lovasok” címmel a Kiskun Múzeumban március 17-én. A vendégeket Solymosi Bertold köszöntötte. Elmondta, Ópusztaszer és Kunszállás után, a Nyeregszemle a Hortobágyon talált befogadásra és június 20-ától 22-éig az ottani nagy hagyományokkal bíró lovasnapokhoz kapcsolódik. A vándorkiállítás nem véletlenül Kiskunfélegyházán került bemutatásra első alkalommal, hiszen a hajdúságban megrendezendő lovas fesztivál szervezőközpontja városunkban működik.
Részletek
Meizl Ferenc 40 évig dolgozott pedagógusként. A Batthyány iskolában kezdte pályafutását, a Platán iskola alapító-igazgatója volt. Ambíciója, lelkesedése és tenni akarása nyugdíjasként is teret követelt magának. Így lett a madárvédelem helyi „követe”, akit a térség iskoláiban csak „madaras bácsiként” emlegetnek a gyerekek.
Részletek