Május 20-án a Kiskunfélegyházi születésű Szecskó Ilona képeiből nyílt kiállítás a Petőfi Sándor Városi Könyvtárban. A művész képei bejárták már a fél világot, ám szülővárosában most másodszor tekintheti meg a közönség a festő műveit. Szecskó Ilona Kiskunfélegyházán született 1925-ben, lánykori neve Kőnigesz Ilona. Szülei Kőnigesz Imre és Homoki Szabó Ilona szabómesterek voltak.
Részletek
Ezt a mottót választotta idén a Móra Ferenc Művelődési Központ és a Kiskunfélegyházi Képző- és Iparművészek Közhasznú Egyesülete a Petőfi téren és a ’48-as Szabadságharc szökőkút körül megrendezett „Miénk itt a tér” szabadtéri kiállításának és fesztiváljának. A Városalapítók Hetéhez kötődő kiállítást Csányi József polgármester nyitotta meg május 20-án. A megnyitón közreműködött a Móra Ferenc Gimnázium Mozgásszínháza.
Részletek
Kaposváriné Mihályi Mária művésztanár festményeiből és tűzzománcaiból nyílt kiállítás május 21-én a Móra Ferenc Művelődési Központban. A tárlatot Girnt Vilmos alkotótárs ajánlotta a látogatók figyelmébe. A megnyitót Baky László és Róbert Gábor hegedűjátéka tette hangulatosabbá. A kiállítás június 11-éig látogatható a művelődési központ aulájában.
Részletek
Elhunyt életének 73. évében Rajhona Ádám színművész – tudatta a Vígszínház az MTI-vel pénteken. A művészt hosszan tartó betegség után érte a halál, temetéséről később intézkednek, Rajhona Ádámot a Vígszínház saját halottjának tekinti.
Részletek
Május 19-én „A katolikus Félegyháza” címmel tartott előadást Bánkiné dr. Molnár Erzsébet a Petőfi Sándor Városi Könyvtárban.
Részletek
A Kalocsa-Kecskeméti Főegyházmegye egyik legnagyobb ifjúsági eseménye minden évben a Pünkösdi Ifjúsági Találkozó, amelyet idén május 13-án és 14-én között tartottak Petőfiszállás-Pálosszentkúton.
Részletek
Piroska István nyugalmazott tanár egy 1906-os történetet idéz fel a következő írásban, mely akkor az Arad és Vidéke című napilapban jelent meg. A szalagcím nem napjainkra vonatkozik, az írás 110 évvel ezelőtt, pontosabban 1906. május 31-én jelent az Arad és Vidékében. Gondolom, országos botrány lehetett, ha a hír az egykori Magyarország másik vármegyéjének országos hírű napilapjában is megjelent.
Részletek
Egy tehetséges ifjú alkotónak, a kunszállási Ferenczi Lucának nyílt tárlata május 13-án a Szakmaközi Művelődési Házban. A kunszállási Tóth Pál Általános Iskola 8. osztályos tanulója az elmúlt évben és idén is első helyezést ért el a „40 éves a Kiskunsági Nemzeti Park” címmel meghirdetett országos rajzversenyen. A tárlatot Szűts Tamás képzőművész ajánlotta a látogatók figyelmébe.
Részletek
Az önkéntes tűzoltói intézmény az 1860-as években terjedt el hazánkban. Ekkoriban kezdtek alakulni olyan egyesületek, amelyek az összetartozás és a közcélok iránti lelkesedés támogatásán túl a személy- és vagyonbiztonság megóvását is célul tűzték ki. A nemes törekvést Széchenyi Ödön gróf is felkarolta, majd a támogatók sorába lépett József főherceg is, felismerve, hogy a rendszeres működésre és fegyelmezett munkára a tűz pusztításainak megakadályozásánál van a legnagyobb szükség.
Részletek
Kiskunfélegyháza 1934-től kezdődően – különböző neveken – időről-időre idegenforgalmi rendezvénynek szánt programsorozatot rendezett. Ezek eleinte egy, később több naposak voltak, hívták őket Félegyházi Napnak és Kiskun Napnak is. Eredeti céljuk az volt, hogy széles körben bemutassák a várost az érdeklődőknek, a reménybeli befektetőknek és a kirándulni vágyóknak. Idővel a financiális okokból létrehozott propaganda-rendezvényből a hagyományőrzést is erősítő, kulturális- gazdasági célokat is szolgáló, főleg szórakoztató célú városi esemény lett.
Részletek