A katolikus Félegyháza
Május 19-én „A katolikus Félegyháza” címmel tartott előadást Bánkiné dr. Molnár Erzsébet a Petőfi Sándor Városi Könyvtárban.
Részletek
Pünkösdi Ifjúsági Találkozó Pálosszentkúton
A Kalocsa-Kecskeméti Főegyházmegye egyik legnagyobb ifjúsági eseménye minden évben a Pünkösdi Ifjúsági Találkozó, amelyet idén május 13-án és 14-én között tartottak Petőfiszállás-Pálosszentkúton.
Részletek
Érettségi botrány Kiskunfélegyházán
Piroska István nyugalmazott tanár egy 1906-os történetet idéz fel a következő írásban, mely akkor az Arad és Vidéke című napilapban jelent meg. A szalagcím nem napjainkra vonatkozik, az írás 110 évvel ezelőtt, pontosabban 1906. május 31-én jelent az Arad és Vidékében. Gondolom, országos botrány lehetett, ha a hír az egykori Magyarország másik vármegyéjének országos hírű napilapjában is megjelent.
Részletek
Az én környezetem nem egy egyszerű táj, hanem érzés
Egy tehetséges ifjú alkotónak, a kunszállási Ferenczi Lucának nyílt tárlata május 13-án a Szakmaközi Művelődési Házban. A kunszállási Tóth Pál Általános Iskola 8. osztályos tanulója az elmúlt évben és idén is első helyezést ért el a „40 éves a Kiskunsági Nemzeti Park” címmel meghirdetett országos rajzversenyen. A tárlatot Szűts Tamás képzőművész ajánlotta a látogatók figyelmébe.
Részletek
Titkok a levéltárból - Az Önkéntes Tűzoltó Egylet megalakulása Kiskunfélegyházán
Az önkéntes tűzoltói intézmény az 1860-as években terjedt el hazánkban. Ekkoriban kezdtek alakulni olyan egyesületek, amelyek az összetartozás és a közcélok iránti lelkesedés támogatásán túl a személy- és vagyonbiztonság megóvását is célul tűzték ki. A nemes törekvést Széchenyi Ödön gróf is felkarolta, majd a támogatók sorába lépett József főherceg is, felismerve, hogy a rendszeres működésre és fegyelmezett munkára a tűz pusztításainak megakadályozásánál van a legnagyobb szükség.
Részletek
Titkok a levéltárból - Kiskun Napok 1970
Kiskunfélegyháza 1934-től kezdődően – különböző neveken – időről-időre idegenforgalmi rendezvénynek szánt programsorozatot rendezett. Ezek eleinte egy, később több naposak voltak, hívták őket Félegyházi Napnak és Kiskun Napnak is. Eredeti céljuk az volt, hogy széles körben bemutassák a várost az érdeklődőknek, a reménybeli befektetőknek és a kirándulni vágyóknak. Idővel a financiális okokból létrehozott propaganda-rendezvényből a hagyományőrzést is erősítő, kulturális- gazdasági célokat is szolgáló, főleg szórakoztató célú városi esemény lett.
Részletek
Titkok a levéltárból - A Sidol-szállító esete a kétfogatú kocsival
A levéltári dokumentumok mellett iratmellékletként olykor fényképet is lehet találni. Így van ez egy 1939-ben történt közúti baleset esetében is, amikor nemcsak a szerencsétlenség körülményeit rögzítő jegyzőkönyv, hanem a helyszíneléskor készült fényképek is fennmaradtak.
Részletek
Titkok a levéltárból - Személyleírás sablon alapján
A 20. század első felében még nem volt elterjedt szokás, hogy a bűnvádi eljárás során a gyanúsítottakról, illetve elítéltekről fényképet készítsenek, csupán személyleírást vettek fel az illetőről. Természetesen ezek sokkal szubjektívebb benyomásokat rögzítettek, mint a fotók, kevésbé voltak alkalmasak egyes személyek azonosítására. A rendőrség ezért „segédanyagot” bocsátott nyomozói rendelkezésére, amely alapján egységesebb leírások születhettek.
Részletek
Titkok a levéltárból - Néhány szó egy elfeledett kápolnáról
Egy régi félegyházi képeslap több, nem közismert (vagy nem ilyen néven közismert) városi épület képét is felvonultatja. Közülük most egyről, a jobb felső részen látható, ma már fel nem lelhető épületcsoportról lesz szó. Ez a képeslapon a Spiller-villa, a Fürdőszálló, az Állami Gazdasági Iskola, a Járásbíróság és a Munkásotthon épülete mellett kapott helyet és a felirat szerint a „Hősök emléke” nevet viselte.
Részletek
Titkok a levéltárból - Felmérés a város zenei életéről 1928-ban
1928-ban a Vallás- és Közoktatásügyi Minisztérium egy 395 pontból álló kérdőívet küldött minden magyar város polgármesterének. A felmérés igyekezett a vidéki városok zenei életét minden szempontból körüljárni, rákérdezett a település zenei múltjára, hagyományaira, az egyházi zenére, a zeneoktatásra, a zenekarokra és dalárdákra, a színházi előadásokra és hangversenyekre, a mozgófényképszínházakra és a zenei kereskedelemre is. Kiskunfélegyháza város vezetői a zenei műveltségéről ismert Haubner Károlyt kérték fel a kérdőív kitöltésére, aki egy 68 oldalas dokumentummal tett eleget a megbízatásnak. A felmérésre adott válaszok alapján érdekes kép rajzolódik ki a település zenei életéről, kulturális viszonyairól, a helyi társadalom és a művészetek kapcsolatáról, a város kultúrapártoló tevékenységéről.
Részletek