Piroska István nyugalmazott tanár egy 1906-os történetet idéz fel a következő írásban, mely akkor az Arad és Vidéke című napilapban jelent meg. A szalagcím nem napjainkra vonatkozik, az írás 110 évvel ezelőtt, pontosabban 1906. május 31-én jelent az Arad és Vidékében. Gondolom, országos botrány lehetett, ha a hír az egykori Magyarország másik vármegyéjének országos hírű napilapjában is megjelent.
Részletek
Egy tehetséges ifjú alkotónak, a kunszállási Ferenczi Lucának nyílt tárlata május 13-án a Szakmaközi Művelődési Házban. A kunszállási Tóth Pál Általános Iskola 8. osztályos tanulója az elmúlt évben és idén is első helyezést ért el a „40 éves a Kiskunsági Nemzeti Park” címmel meghirdetett országos rajzversenyen. A tárlatot Szűts Tamás képzőművész ajánlotta a látogatók figyelmébe.
Részletek
Az önkéntes tűzoltói intézmény az 1860-as években terjedt el hazánkban. Ekkoriban kezdtek alakulni olyan egyesületek, amelyek az összetartozás és a közcélok iránti lelkesedés támogatásán túl a személy- és vagyonbiztonság megóvását is célul tűzték ki. A nemes törekvést Széchenyi Ödön gróf is felkarolta, majd a támogatók sorába lépett József főherceg is, felismerve, hogy a rendszeres működésre és fegyelmezett munkára a tűz pusztításainak megakadályozásánál van a legnagyobb szükség.
Részletek
Kiskunfélegyháza 1934-től kezdődően – különböző neveken – időről-időre idegenforgalmi rendezvénynek szánt programsorozatot rendezett. Ezek eleinte egy, később több naposak voltak, hívták őket Félegyházi Napnak és Kiskun Napnak is. Eredeti céljuk az volt, hogy széles körben bemutassák a várost az érdeklődőknek, a reménybeli befektetőknek és a kirándulni vágyóknak. Idővel a financiális okokból létrehozott propaganda-rendezvényből a hagyományőrzést is erősítő, kulturális- gazdasági célokat is szolgáló, főleg szórakoztató célú városi esemény lett.
Részletek
A levéltári dokumentumok mellett iratmellékletként olykor fényképet is lehet találni. Így van ez egy 1939-ben történt közúti baleset esetében is, amikor nemcsak a szerencsétlenség körülményeit rögzítő jegyzőkönyv, hanem a helyszíneléskor készült fényképek is fennmaradtak.
Részletek
A 20. század első felében még nem volt elterjedt szokás, hogy a bűnvádi eljárás során a gyanúsítottakról, illetve elítéltekről fényképet készítsenek, csupán személyleírást vettek fel az illetőről. Természetesen ezek sokkal szubjektívebb benyomásokat rögzítettek, mint a fotók, kevésbé voltak alkalmasak egyes személyek azonosítására. A rendőrség ezért „segédanyagot” bocsátott nyomozói rendelkezésére, amely alapján egységesebb leírások születhettek.
Részletek
Egy régi félegyházi képeslap több, nem közismert (vagy nem ilyen néven közismert) városi épület képét is felvonultatja. Közülük most egyről, a jobb felső részen látható, ma már fel nem lelhető épületcsoportról lesz szó. Ez a képeslapon a Spiller-villa, a Fürdőszálló, az Állami Gazdasági Iskola, a Járásbíróság és a Munkásotthon épülete mellett kapott helyet és a felirat szerint a „Hősök emléke” nevet viselte.
Részletek
1928-ban a Vallás- és Közoktatásügyi Minisztérium egy 395 pontból álló kérdőívet küldött minden magyar város polgármesterének. A felmérés igyekezett a vidéki városok zenei életét minden szempontból körüljárni, rákérdezett a település zenei múltjára, hagyományaira, az egyházi zenére, a zeneoktatásra, a zenekarokra és dalárdákra, a színházi előadásokra és hangversenyekre, a mozgófényképszínházakra és a zenei kereskedelemre is. Kiskunfélegyháza város vezetői a zenei műveltségéről ismert Haubner Károlyt kérték fel a kérdőív kitöltésére, aki egy 68 oldalas dokumentummal tett eleget a megbízatásnak. A felmérésre adott válaszok alapján érdekes kép rajzolódik ki a település zenei életéről, kulturális viszonyairól, a helyi társadalom és a művészetek kapcsolatáról, a város kultúrapártoló tevékenységéről.
Részletek
Korunk emberének sok betegséggel kell megküzdenie. Mindenki arra a kérdésre keresi a választ, hogy vajon mi betegíti meg az embert, és hogyan lehet valaki egészséges. Ezért világszerte rengeteg kutatás és felmérés segítségével próbálják megfejteni a titkot: a hosszú és az egészséges élet rejtélyét.
Részletek
„Minden percében épít, ha más nincs kéznél, az emlékeinek építőköveiből.” Mikulás Ferenc, a Kecskemétfilm Rajzfilmstúdió igazgatója írta ezt dr. Farkas Gábor építészről. Kiskunfélegyháza szülötte emlékeinek építőkövei alkotják a következő írást is.
Részletek